Rendszerváltás és az MTI

	Nyilvánosság előtt az MDF agrárprogramja (1. rész)
1989. szeptember 13., szerda - Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a következő általános választások kimenetele döntően azon dől el - vidéken mindenképpen -, hogy a jelöltállító pártok, szervezetek milyen agrárprogrammal indulnak. A Magyar Demokrata Fórum mezőgazdasági programjának irányelvei - a helyi szervezetekben lezajlott viták után - első ízben hétfőn kerültek a nyilvánosság elé, a lakiteleki művelődési házban rendezett fórumon. Az ország minden részéből számos érdeklődőt vonzó eseményen Bogárdi Zoltán, az MDF elnökségének tagja, a program egyik készítője ismertette a több mint 18 ezer tagot számláló politikai mozgalom elképzeléseit a magyar gazdaság jövőjét illetően. Az MDF agrárprogramja - tájékoztatták erről a szervezők az MTI munkatársát - a Szabad Demokraták Szövetsége szakértőinek véleményére is alapozva, az SZDSZ programjával azonos állásponton, de nagyobb részletességgel készült el. Eszerint a mezőgazdaság jövőjét a valóban szövetkezeti elvek alapján működő nagyüzemekben látják, amelyek mellett szerepük marad az állami gazdaságoknak és a családi munkán alapuló magángazdaságoknak is. Ezek az elképzelések a függgetlen Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt programjától abban térnek el - a témát kissé leegyszerűsítve -, hogy ez utóbbi elsősorban a magán, az úgynevezett farmertípusú kisüzemekre összpontosít. A lakiteleki rendezvényen a résztvevők egyetértettek a magángazdaságok létjogosultságával, de számos kérdést tettek fel a nagyüzemek további sorsával kapcsolatban. A válaszokból kiderült, hogy az MDF nem kívánja a nagyüzemi gazdaságokat ténylegesen feldarabolni, felosztani, hanem úgynevezett vagyonközösségekké átszervezni. Ez két lépcsőben történne meg, viszonylag rövid idő alatt, egy-két éven belül. Szerintük először a termelőszövetkezetek teljes vagyonát részjegyek formájában a tagság, illetve az ott dolgozók tulajdonába kell adni. A tulajdoni hányad megállapításának alapja részben a bevitt föld értéke (etekintetben résztulajdonossá válnak az örökösök és azok is, akik elvett földjeikért kártalanítási igénnyel lépnek fel), másrészt viszont a nagyüzemben ledolgozott idő alapján gyarapodik a tulajdoni hányad. A részjegyek szabadon adhatók, vehetők, örökölhetők. (folyt.köv.) 1989. szeptember 13., szerda 16:54
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »