Rendszerváltás és az MTI

	Nyers Rezső megbeszélése az egyházak vezető személyiségeivel (1. rész)
1989. szeptember 7., csütörtök - Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnöke és Barabás János, a Politikai Intéző Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön a Parlament Gobelin-termében kötetlen eszmecserét folytatott a magyarországi egyházak vezető személyiségeivel. Az MSZMP kezdeményezte találkozón a jelenlévő egyházi vezetők és a párt tisztségviselői érdemben cseréltek véleményt a párt és a vallás, a párt és az egyházak viszonyának ma már teljesen új módon felmerülő kérdéseiről. Ennek lényege, hogy a dialógust tovább kell folytatni, s elmélyíteni olyan témákban, mint az erkölcs és a társadalom, a világnézet és a társadalmi béke kapcsolata. Nyers Rezső részletesen szólt az MSZMP Központi Bizottságának július 28-i határozatáról, amely immár nem korlátozza a párttagság lelkiismereti szabadságát. Ezt a résztvevők elismerően nyugtázták. A találkozón szó esett az egyházak és a politika viszonyáról a többpártrendszer most formálódó keretei között. Az egyházak vezetői kifejezték azt a készségüket, hogy más pártok képviselőivel is készek hasonló megbeszélésre. A beszélgetésen a jövőért érzett felelősségtől áthatva tisztázóan hozták szóba a múlt vitás kérdéseit és a jelen gondjait. Mint elhangzott: az utóbbiak megoldásának legnagyobb kérdése és egyben feladata az, hogy az átalakítással természetszerűen együttjáró konfliktusokat a társadalmi béke keretei között tartsák. (folyt.köv.) 1989. szeptember 7., csütörtök 17:10
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Nyers Rezső megbeszélése az egyházak vezető személyiségeivel (2. rész)
A találkozón az újságírók nem vehettek részt, arra azonban lehetőség nyílt, hogy a részvevők első benyomásairól érdeklődjenek. Nyers Rezső előljáróban leszögezte: nem közvetlenül pártpolitikai célok indokolták, hogy az MSZMP az ország házába invitálja az egyházak képviselőit. Felismerte, hogy a társadalom, a nemzet előtt álló nagy feladatok megoldása a társadalmi béke és együttműködés körülményei között képzelhető el. A párt számos területen lehetőséget lát az egyházakkal való kontaktusra. Hozzáfűzte: pártpolitikusként pártja szempontjait egyeztette a nemzeti célokkal, valamint az egyházak felfogásával. A tanácskozáson elvi síkon folytatták a beszélgetést, azonban számos konkrét kérdés is szóba került. Így például az egyházak szerepvállalása az oktatásban, a szociális munkában. Felvetődtek világnézeti kérdések is, összefüggésben a lelkiismereti és vallásszabadsággal, annak az emberi jogok közé sorolásával. Etekintetben az egyházak és az MSZMP mai álláspontja közel áll egymáshoz, sőt lényegi kérdésekben azonos. Saját véleményét hangsúlyozva kifejtette: az egyházaknak számos területen pozitív társadalmi szerepük van ma, s lesz a jövőben. A tanácskozáson mindkét részről felvetették a társadalom erkölcsi állapotát, a moralitás javításának fontosságát. Az egyházak elsősorban az oktatás és a család szempontjából hangsúlyozták az erkölcs nagyobb szerepét. Az MSZMP képviselői a politikai erkölcsösség fontosságát emelték ki, az erkölcs különböző területeken való érvényre juttatása ugyanis egymással szoros kapcsolatban van. A tanácskozás nem a véleménykülönbségek feltárására, hanem a követelmények megfogalmazására irányult - hangsúlyozta a pártelnök. Mindkét oldalról rámutattak a nemzet sorsáért érzett felelősségvállalás szükségességére. E téma - úgy tűnt - közelítette egymáshoz a tárgyalópartnereket, akik között megoldatlan kérdések is szép számban szóba kerültek. Egyházi részről megemlítették az állam és az egyház szétválasztásáról szóló megegyezést. Felhívták a figyelmet arra, hogy a gyakorlat beszűkítette az egyházak tevékenységét a magyar társadalomban, sok helyen szinte lehetetlenné téve a nevelési, oktatási, szociális tevékenységet. A találkozón ezt rendezendő követelményként vetették fel. s ezt az igényt az MSZMP elismerte. Végül Nyers Rezső hangsúlyozta azt a véleményét, hogy az egyházak - pártpolitikai semlegességük mellett - nagyon sok területen pozitív szerepet töltenek be a társadalom életében. (folyt.köv.) 1989. szeptember 7., csütörtök 17:15
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Nyers Rezső megbeszélése az egyházak vezető személyiségeivel (3. rész)
- Az MSZMP képviselőivel létrejött találkozó az első lépés azon az úton, amelyen az egyház helyét és szerepét keresi a kialakuló többpártrendszerű demokráciában - összegezte tapasztalatait Tóth Károly református püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke. Véleménye szerint valamennyi egyházi személyiség örömmel nyugtázhatta, hogy Nyers Rezső elfogadta azt a szándékukat, amely szerint a mostani megbeszélést követően valamennyi párttal párbeszédet folytatnak. Hozzátette: a többi párttal még nem sikerült felvenni a kapcsolatot. A püspök a továbbiakban utalt arra, hogy a találkozón lehetőség nyílt az MSZMP július 28-i állásfoglalásával kapcsolatos véleményük kifejtésére. Szinte valamennyien úgy ítélték meg, hogy a dokumentum túl rózsás képet fest az egyház és az állam utóbbi 3O éves viszonyáról. A többi szocialista országgal összehasonlítva természetesen számos pozitívumot is tartalmaz, önmagában véve azonban átsiklik a problémákon. Nyers Rezső bevezetőjéről megállapította, hogy az önkritikusabb volt, mint az állásfoglalás. Véleménye szerint az állásfoglalás az igazgatási és a jogi területen tapasztalható vadhajtásokról beszél, amelyekhez az MSZMP korábbi politikájából következő intézkedések vezettek. Tóth Károly felhívta a figyelmet arra, hogy ezek még érvényben vannak, s az MSZMP világos állásfoglalása hiányában a közigazgatásban dolgozók a régi beidegződések, mechanizmusok szerint járnak el. Példaként említette az iskolaügyet, amellyel kapcsolatban senki által nem vitatandó jószándék húzódik meg, az elképzelések azonban a végrehajtók ellenállásába ütköznek - tényleges, vélt vagy ürügyként felhasználható hivatkozási alappal. Kijelentette: a kormány szavahihetősége forog kockán. A püspök rámutatott: a református egyház veszélyt lát abban, hogy jóllehet az egyházak jogegyenlőségét deklarálja a KB állásfoglalása is, ez azonban koránt sem jelenti az egyházak egyenranguságát. Ez ronthatja a különböző egyházak között tapasztalható kedvező viszonyt. Paskai László biboros, primás, esztergomi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke úgy nyilatkozott, hogy a társadalmi élet területén a vallással, az egyházzal kapcsolatban megváltozott véleményalkotás pozitív fejlődését segíti a mostani találkozó. Utalt arra, hogy az eszmecsere az MSZMP meghívása nyomán jött létre, az egyházak azonban fontosnak tartják, hogy más pártokkal is kialakuljon a kontaktus - semlegességüket megtartva. A megbeszélésen kifejezésre jutott, hogy az MSZMP is felülvizsgálta a vallással, az egyházakkal kapcsolatos álláspontját, s felismerte az egyházak társadalmilag hasznos tevékenységét. (folyt.köv.) 1989. szeptember 7., csütörtök 17:20
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Nyers Rezső megbeszélése az egyházak vezető személyiségeivel (4. rész)
Kedvezőnek ítélte meg, hogy az MSZMP elhatárolja magát az 1948-ban hozott intézkedésektől, amelyek az egyházak működésének korlátozását vonták maguk után. Az elmúlt négy évtized komoly megpróbáltatást jelentett az egyházaknak, ma azonban nem a számonkérésnek, a siránkozásnak van itt az ideje, hanem a jövőépítés szempontjából fontos témák megvitatásának - hangsúlyozta végezetül a biboros. (MTI) 1989. szeptember 7., csütörtök 17:22
Vissza » A hírhez kapcsolódik »