|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az EKA nyilatkozata
"Az Ellenzéki Kerekasztal nemcsak elítéli a vagyonmentési
akciókat, melyek következményeit az MSZMP-re hárítja, hanem felkéri az
ellenzékben lévő pártok képviselőit, hogy a fentiek megakadályozása
céljából éljenek interpellációs jogukkal, s követeljék e
vagyonnmentési akciók megakadályozását, és az MSZMP, Munkásőrség,
DEMISZ stb. vagyonának zárolását."
BBC:
Irányzatok és események
"Magyarországnak választania kellett: vagy hűséges marad a varsói
szövetség szabályainak betűjéhez és szelleméhez, vagy lándzsát tör a
nyugati világ eszméi mellett. Sietve hozzáfűzöm: nem csak eszmékről
volt és van szó. Gyakorlati kérdések forognak kockán, és a tettek
kockázatokkal járnak. Az odaözönlő német menekülteket vagy át kell
engedni nyugatra, vagy vissza kellett volna zsuppolni őket az
NDK-ba. Harmadik út nem volt, mert Magyarország nem válhat
menekülttáborrá.
A magyar kormány felfüggesztette az 1969 évi szerződést az
NDK-val, és a menekülteket kiengedte, és továbbra is kiengedi
Ausztriába."
|
|
|
|
|
|
|
Irányzatok és események
|
----------------------- London, 1989. szeptember 17. (BBC) -"Nagy számok rázták meg olyan nagyon a varsói szövetséget. A háború óta a keletnémetek és más német származásúak milliói menekültek el a szovjet birodalomból, és évente sok ezren távoznak. Ezúttal azonban az a különbség, hogy az egyik kommunista ország segíti egy másik kommunista ország polgárait, hogy a kapitalista világba meneküljenek". A ma reggeli Sunday Times 3 oldalas cikkéből idéztem. Persze vitatható, hogy lehet-e, szabad-e Magyarországot kommunista országnak nevezni, de annyi bizonyos, hogy - legalábbis egyelőre - tagja a varsói szövetségnek és a kommunista párt gyakorolja a hatalmat. Magyarországnak választania kellett: vagy hűséges marad a varsói szövetség szabályainak betűjéhez és szelleméhez, vagy lándzsát tör a nyugati világ eszméi mellett. Sietve hozzáfűzöm: nem csak eszmékről volt és van szó. Gyakorlati kérdések forognak kockán, és a tettek kockázatokkal járnak. Az odaözönlő német menekülteket vagy át kell engedni nyugatra, vagy vissza kellett volna zsuppolni őket az NDK-ba. Harmadik út nem volt, mert Magyarország nem válhat menekülttáborrá. A magyar kormány felfüggesztette az 1969 évi szerződést az NDK-val, és a menekülteket kiengedte, és továbbra is kiengedi Ausztriába. Mi késztette a kormányt arra, hogy még az NDK hozzájárulása nélkül is megnyissa és nyitva tartsa az osztrák határt a menekültek számára? Nem kizárólag az emberiesség - bár annak is volt szerepe -, a célészerüség is közrejátszott. Magyarországnak Bonn fontosabb, mint Kelet-Berlin. Ezzel a megjegyzésemmel nem azt jelzem, hogy helyt adok a keletnémetek aljas vádaskodásának, miszerint embervásár folyik, és a magyarok júdáspénzt kapnak. (folyt.)
1989. szeptember 17., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Irányzatok és események - 1. folyt.
|
Nem magyarok, hanem maguk a keletnémetek azok, akik váltságdíj fejében engednek ki németeket Nyugatra. Az anyagi érdek magyar szempontból csak annyiban játszik szerepet, amennyiben Magyarországnak fontos, hogy hiteleket és beruházásokat kapjon az NSZK-tól. Ezt nyilván stimulálja, ha a magyarok kivívják Nyugat-Németország rokonszenvét és kiérdemlik a háláját. Ugyanez érvényes tágabb dimenzióban is. Magyarország az egész nyugati világ jóindulatára törekszik és ezt egycsapásra elvesztené, ha egy követ fújna Sztálin szellemi örököseivel és kegyetlenül hazakergetné a menekülteket. Érthető, hogy a magyar kormány inkább vállalja a keletnémetek haragjának ódiumát, amely azáltal elviselhetőbb, hogy egyre tágul a szakadék Kelet-Berlin és Moszkva között. Gorbacsovnak a jelek szerint esze ágában sincs kiállni keletnémet védence mellett a magyarokkal szemben, azon túlmenőleg, hogy Geraszimov ráncolja a homolokát. Ligacsov a torkát is köszörüli. - Bárkinek, aki meg akarja támadni az NDK szuverenitását és függetlenségét, tudnia kell, hogy a Szovjetunió mint igaz barát és szövetséges eltökélten ragaszkodik a barátsági szerződés minden betűjéhez. Ligacsov szavai Kelet-Berlinben hangzottak el, ahol nagyszabású kupaktanács volt, minden bizonnyal arról, hogy ki legyen Honecker örököse, ha marad utána hagyaték. Maradni marad, mert az NDK nincs még dögrováson, de terhes örökség lesz. Visszakanyarodva ma esti beszámolóm kiindulópontjához, nem igazán az van napirenden, hogy az NDK elvérzik, mert olyan sokan távoznak. Ezen nem fog elvérezni. Vagy hadd mondjam inkább: nem ezen fog elvérezni. (folyt.)
1989. szeptember 17., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Irányzatok és események - 2. folyt.
|
A mintegy 15 ezer keletnémet, aki Magyarországon keresztül eddig az NSZK-ba jutott, az NDK lakosságának kevesebb mint 1 ezreléke. Az NDK-t ez évben eddig összesen mintegy 90 ezren hagyták faképnél. Ez is alig több, mint a lakosság fél százaléka. És ne tévesszük szem elől, hogy azok közül, akik Magyarországra kerültek, 26 ezren már visszatértek az NDK-ba. Más szóval a lakosság nem fog elfogyni. A keletnémet Evangélikus Egyház, amely Honeckerhez intézett felhívásában belső reformokat követelt, egyben felszólította azokat, akik el akarják hagyni az NDK-t: " Maradjatok a közösségben Ne távozzatok " Az Evangélikus Egyház eisenachi zsinatán Werner Leich püspök azt mondta: az emberek azért menekülnek nyugatra, mert kétségbe ejti őket, hogy a kormány nem vezet be politikai és gazdasági reformokat. A püspök úgy vélem fején találta a szöget. A tömeges kivándorlás indítéka az, hogy a rendszer megcsontosodott. Még kelet-európai mércével mérve sem korszerű többé. Az 1950-es években az NSZK-hoz viszonyítva a keletnémetek nyomorogtak. Érthető volt a kiözönlés. Manapság azonban, ha szabad ezzel a kifejezéssel élnem: jól megy a keletnémeteknek. Nem merő gazdasági okokból távoznak. " Ezek az emberek otthagyják a házukat, az állásukat, barátaikat, szeretteiket, csakhogy itt élhessenek. Milyen nagy lehet az elnyomás, amely rájuk nehezedik. Mindenüket feladják, hogy megszabaduljanak." Ezt mondotta Kohl kancellár, aki nyilván tisztán látja, hogy mi az, ami elől az emberek menekülnek. A szürkeség, a sivárság, a parancsuralmi légkör elől. Úgy érzik, hogy kilátástalan az életük. (folyt.)
1989. szeptember 17., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- Irányzatok és események - 3. folyt.
|
Ha a rendszer megszívlelné Leich püspök intelmét és megindulna a reformok útján, minden bizonnyal megszünnék a népvándorlás és az NDK fokozatosan korszerűvé alakulna. Meggyőződésem, hogy ez előbb-utóbb bekövetkezik. Ez szinte elkerülhetetlen, és az NDK számára végzetes lesz. Megszünik a létjogosultsága, amely eddig is csak látszólagos volt. Kommunista németország a kapitalista németország mellett. Ha azonban a másik németország is a kapitalizmus útjára tér, akkor mi indokolja a különállását? Soha sem volt másik nemzet, csak másik rendszer. A két németország egyesülése napirendre fog kerülni. Talán máris napirendre került, de egyelőre csak elméletben. A megvalósulás el sem képzelhető a NATO és a varsói szövetség metamorfózisa nélkül, hiszen az egyiknek az NSZK, a másiknak pedig az NDK a pillére. Hosszú az út, amely ilyen átalakuláshoz vezet. De az első lépést megtették azok, akik hátat fordítottak Kelet-Németországnak. A Washington Post egyik vezércikkének szavaival: amint átlépik a határt, megváltoztatják Európát. Ez ma még romantikus túlzásnak tűnik, de Wernon Volters, az Egyesült Államok bonni nagykövete azt mondta, hogy a két németország létezése abnormális. El tudja-e képzelni az egyesült németországot a közeljövőben? A kérdésre a nagykövet egyetlen szóval válaszolt: igen. +++
1989. szeptember 17., vasárnap
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"Szeptember 16-án és 17-én csak úgy forrtak a parlament boszorkánykonyháján az indulatok... Az egykor egységesnek tűnő ellenzékben a végső hasadás akkor következett be... A dilemma az volt, belemenjen-e az ellenzék abba, hogy népszavazással még a parlamenti választások előtt köztársasági elnököt válasszanak, vagy ne. Ez, az adott körülmények ismeretében, azt jelentette volna, hogy valamikor 1989 késő őszén Pozsgay Imre lett volna Magyarország köztársasági elnöke. Az EKA ülésén kitűnt, hogy az MDF - feladva az EKA kiinduló megállapodását - hajlik egy ilyen megoldásra. Az SZDSZ és a Fidesz viszont nem. Az EKA-ülés után az egyes pártok vezetői maguk között is összedugták a fejüket. Az SZDSZ és a Fidesz külön-külön ugyan, de ugyanarra az elhatározásra jutott, vagyis hogy nem írhatják alá a készülő megállapodást, de nem is akadályozzák meg vétójukkal a szerződéskötést, mivel a többhetes tárgyalások pozitív eredményeit nem akarják veszélyeztetni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|