|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az EKA nyilatkozata
"Az Ellenzéki Kerekasztal nemcsak elítéli a vagyonmentési
akciókat, melyek következményeit az MSZMP-re hárítja, hanem felkéri az
ellenzékben lévő pártok képviselőit, hogy a fentiek megakadályozása
céljából éljenek interpellációs jogukkal, s követeljék e
vagyonnmentési akciók megakadályozását, és az MSZMP, Munkásőrség,
DEMISZ stb. vagyonának zárolását."
BBC:
Irányzatok és események
"Magyarországnak választania kellett: vagy hűséges marad a varsói
szövetség szabályainak betűjéhez és szelleméhez, vagy lándzsát tör a
nyugati világ eszméi mellett. Sietve hozzáfűzöm: nem csak eszmékről
volt és van szó. Gyakorlati kérdések forognak kockán, és a tettek
kockázatokkal járnak. Az odaözönlő német menekülteket vagy át kell
engedni nyugatra, vagy vissza kellett volna zsuppolni őket az
NDK-ba. Harmadik út nem volt, mert Magyarország nem válhat
menekülttáborrá.
A magyar kormány felfüggesztette az 1969 évi szerződést az
NDK-val, és a menekülteket kiengedte, és továbbra is kiengedi
Ausztriába."
|
|
|
|
|
|
|
Rafszandzsani fenyeget
|
Nicosia, 1989. szeptember 17. vasárnap (AP) - Az iráni elnök szerint hazája erővel szerzi vissza az iraki katonák által még mindig megszállt iráni területeket, ha Bagdad önszántából nem vonul ki a körzetekből. Hásemi Rafszandzsani a forradalmi gárda parancsnokai előtt mondott vasárnapi beszédében kijelentette: Teherán nem táplál területszerzési ambíciókat és a háborút sem akarja újra kezdeni, de ,,nem mond le egyetlen hüvelyknyi iszlám földről sem,,.
A tűzszünet életbe lépése óta elhangzott legkeményebb hangú iráni nyilatkozatban az elnök nem szabott pontos határidőt Iraknak a kivonulásra, csak annyit mondott kissé homályosan fogalmazva: Teherán türelme addig a napig fog tartani, amelyen egyértelművé válik, hogy az ellenség nem szándékozik önként feladni a megszállt térségeket. Hozzátette, hogy Irán nem vár ésszerűtlen engedményeket Iraktól, de maga sem hajlandó ilyenekre, még akkor sem, ha a jelenlegi helyzet tíz évig is fennmarad. Teherán vádjai szerint Irak 2663 négyzetkilométernyi iráni területet bitorol. ENSZ-megfigyelők azonban azt mondják, hogy a megszállt térség nem nagyobb ezer négyzetkilométernél. Irán álláspontja szerint a béketárgyalásokon a probléma megoldása előtt nem is várható haladás. Teherán jelenleg is az 1975-ben kötött egyezményt tartja mérvadónak, amely a Satt el-Arabnak (iráni nevén Arvandnak) - a két fél határfolyójának - középvonalában jelöli ki a határt. A megállapodás előtt az iráni part jelentette a határvonalat.+++
1989. szeptember 17., vasárnap 19:33
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"Szeptember 16-án és 17-én csak úgy forrtak a parlament boszorkánykonyháján az indulatok... Az egykor egységesnek tűnő ellenzékben a végső hasadás akkor következett be... A dilemma az volt, belemenjen-e az ellenzék abba, hogy népszavazással még a parlamenti választások előtt köztársasági elnököt válasszanak, vagy ne. Ez, az adott körülmények ismeretében, azt jelentette volna, hogy valamikor 1989 késő őszén Pozsgay Imre lett volna Magyarország köztársasági elnöke. Az EKA ülésén kitűnt, hogy az MDF - feladva az EKA kiinduló megállapodását - hajlik egy ilyen megoldásra. Az SZDSZ és a Fidesz viszont nem. Az EKA-ülés után az egyes pártok vezetői maguk között is összedugták a fejüket. Az SZDSZ és a Fidesz külön-külön ugyan, de ugyanarra az elhatározásra jutott, vagyis hogy nem írhatják alá a készülő megállapodást, de nem is akadályozzák meg vétójukkal a szerződéskötést, mivel a többhetes tárgyalások pozitív eredményeit nem akarják veszélyeztetni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|