Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › szeptember 17.
1989  1990
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az EKA nyilatkozata

"Az Ellenzéki Kerekasztal nemcsak elítéli a vagyonmentési akciókat, melyek következményeit az MSZMP-re hárítja, hanem felkéri az ellenzékben lévő pártok képviselőit, hogy a fentiek megakadályozása céljából éljenek interpellációs jogukkal, s követeljék e vagyonnmentési akciók megakadályozását, és az MSZMP, Munkásőrség, DEMISZ stb. vagyonának zárolását."
BBC:

Irányzatok és események

"Magyarországnak választania kellett: vagy hűséges marad a varsói szövetség szabályainak betűjéhez és szelleméhez, vagy lándzsát tör a nyugati világ eszméi mellett. Sietve hozzáfűzöm: nem csak eszmékről volt és van szó. Gyakorlati kérdések forognak kockán, és a tettek kockázatokkal járnak. Az odaözönlő német menekülteket vagy át kell engedni nyugatra, vagy vissza kellett volna zsuppolni őket az NDK-ba. Harmadik út nem volt, mert Magyarország nem válhat menekülttáborrá. A magyar kormány felfüggesztette az 1969 évi szerződést az NDK-val, és a menekülteket kiengedte, és továbbra is kiengedi Ausztriába."

Választási rendszer II. rész

-----------------------------


London, 1989. szeptember 17. (BBC, Panoráma) - Tegnap késő esti
adásunkban sugároztuk annak az interjúnak az első részét, melyet
munkatársunk Krassó Györggyel készített a magyar választási
rendszerről, annak demokratikus vagy antidemokratikus jellegéről.
Most ennek az interjúnak második részét közvetítjük.

    - Mik a bizonyítékok arra, hogy ez antidemokratikus ez a
választási tervezet?

    - Hát nézzük, mint ismeretes teljesen jó választójogi törvény
nem létezik. A két ismert típus a személy szerinti képviselő
választás, ez történik Angliában például és a pártok szerinti,
úgynevezett listás vagy lajstromos választás, ez van Finnországban
és ez Magyarország hagyománya is.

    Az első rendszer hátránya, hogy a választó kerületek különböző
nagyságúak és többféle jellegű kerület egy választó kerületbe
egyesítésével különféle manipulációs lehetőségek születnek, a
legnagyobb hátránya viszont az, hogy a töredékszavazatok
elveszhetnek, szélsőséges esetben 49 százalék is elveszhet, hiszen
ha 51 százalékot kap az egyik képviselő, a másik képviselő jelöltre
leadott szavazatok elvesznek. Ez a rendszer a nagy pártoknak kedvez.

    A másik rendszer, az úgynevezett listás választás igazságosabb,
de itt elvész a közvetlen kapcsolat a választók és képviselőik
között. Ezért például Németországban vegyes rendszert alkalmaznak.
Jóllehet Magyarországon - mint mondottam - a listás választásnak
vannak történelmi hagyományai, most nem utolsó sorban azért, mert az
MSZMP-nek ezúttal ez a kedvezőbb, 45-ben és 47-ben másképp állt a
helyzet, most vegyes rendszert vezettek be. Eszerint 152 képviselőt
egyéni választással, 152-tőt pedig megyei, fővárosi pártlisták
alapján választanának meg, 50 vagy 70 - ebben még nem állapodtak úgy
tűnik meg - úgynevezett kompenzációs listával kerülne a 354 vagy 374
tagú Országgyűlésbe. (folyt.)


1989. szeptember 17., vasárnap


Vissza »


- Választási rendszer II. rész - 1. folyt.

Mármost a választójogi törvénytervezet első sajátossága, hogy
rendkívül bonyolult és érthetetlen. Ebben hasonlít a néhány hónappal
ezelőtti lengyel választójogi törvényre. Már maga ez is nagyon
elszomorító. Mintha azt akarná sugallni a lakosságnak, hogy ezt úgy
sem értheti meg, ne is akarjon politizálni, a politika a nagyok és
okosak dolga. A bonyolultságot véleményem szerint az okozza, hogy a
törvénytervezetből minduntalan kilóg a lóláb. Nem a haza, hanem
saját pártjuk érdeke vezérelte kidolgozóit. A cél a nagy pártok
bejussanak, az úgynevezett kis pártok nem, és ne lehessen
földcsúszamlás, például olyan mint 1945-ben, amikor a Kisgazdapárt
váratlanul 57 százalékot kapott.

    Ezt bonyolult szabályok sokaságával a törvénytervezet kidolgozói
úgy igyekeznek elérni, hogy 27750 névvel és személyi számmal
ellátott aláíráshoz kötik azt, hogy egy-egy párt az egész országban
saját listával is indulhasson. Sokféle választójogi törvényt ismer a
világ, ez azonban megintcsak egyedül álló magyar találmány.

    A tervezet kidolgozó és elfogadói pontosan tudhatták, hogy 4
évtized diktatúra és a mindmáig okkal vagy ok nélkül élő félelmek
miatt egy antikommunista pártra például egyszerűen lehetetlen ennyi
név szerinti aláírást szerezni, és pontosan azt akarják
megakadályozni, hogy a választási fülkében név nélkül
nyilváníthassák ki a választó polgárok szabad akaratukat. De
lehetetlen ennyi aláírás megszerzése az esélyegyenlőtlenség miatt
is. Kis pártoknak nincs pénzük, nincsenek autói, nem tudnak
választási gyűléseket szervezni stb., és lehetetlen a rendelkezésre
álló rövid idő miatt is, hiszen még párttörvény sincsen és néhány
hónapon belül meg akarják tartani a választásokat az ellenzék
korábbi fogadkozásai ellenére, amelyek szerint nem mennek bele korai
választásokba. (folyt.)


1989. szeptember 17., vasárnap


Vissza »


- Választási rendszer II. rész - 2. folyt.

A bonyolult szabályokat nem érdemes tovább részletezni. Talán
még annyit tennék hozzá, hogy nehogy a lakosság az ilyen fajta
választójogi törvény ellen távolmaradásával tűntethessen, mint ami a
pótválasztásokon nemrégiben történt, ezért a tervezet szerint, ha
valahol 50 százaléknál kevesebben jelentkeznek szavazásra, a második
fordulóban már 25 százalék megjelenési részvétel is elég lesz a
döntéshez. Egy bizonyos, ha ez a tervezet törvényerőre emelkedik,
hamarosan szégyene lesz a magyar törvényhozásnak és már ma is
szégyene az MSZMP-nek és az úgynevezett ellenzéki erőknek, akik jóvá
hagyták. Én szerintem a feladat az lenne, hogy a parlament utasítsa
vissza ennek jóváhagyását és egy világos, érthető alternatívákból
álló tervezetet, és világos érhető alternatívákat, választójogi
alternatívákat bocsássanak népszavazásra, és akkor elmondhatjuk,
hogy a népfelség elve megvalósult.

    - De miért zárja ki a demokratikus átalakulást, egy demokratikus
átalakulás lehetőségét az, hogy egy választási rendszer nem kedvez a
kispártoknak?

    - Én úgy gondolom, hogy egy ilyen hosszú, diktatórikus időszak
után nem lehet tudni, hogy melyik a kis párt és melyik a nagy párt.
Hadd emlékeztessek arra, hogy 1947-ben a Pfeiffer Párt, a magyar
függetlenségi párt nagy nehezen összeszedte az akkor előírt, de
lehet, hogy rosszul emlékszem, talán 1000 aláírást a párt
indulásához, később azért számolták fel a pártot, mert kimutatták,
hogy néhány aláírás állítólag hamis volt, a választásokon azonban
700 ezer szavazatot kapott. Ki tudja, hogy ki a nagy párt és ki a
kis párt? Ez az egyik érvem. (folyt.)


1989. szeptember 17., vasárnap


Vissza »


- Választási rendszer II. rész - 3. folyt.

A másik, amit mondanék az az, hogy nem akadályozza a parlament
működését az ilyen irányú érvek ellenére a kis pártok létezése, hisz
eléggé tudható, hogy a Magyar Demokrata Fórum és a megreformált
MSZMP a szavazatok többségét meg fogja szerezni, a kis pártok amúgy
is koalícióba tömörülnek. Mármost azért akadályozza a demokratikus
fejlődést, mert ha az emberek érzik, hogy nem indulhatnak azok a
pártok, amelyekre szavaznának, hogy lényegében csak két vagy háromra
szavazhatnak, hogy nehézségeket állítanak eléjük, hogy ki se
ismerjék magukat a választási törvénybe, akkor nem fogják maguknak
érezni az országot és nem fognak úgy viselkedni, ahogy demokraták
viselkednek, mert azt látják, vagy úgy érzik, hogy a fejük fölött
úgy is eldöntenek mindent.

    - Angliában kétpártrendszer van régóta és a demokrácia kitűnően
működik.

    - De Angliában nem azért van kétpártrendszer, mert
megakadályozták a többi pártok indulását. Voltaképpen nem
kétpártrendszer van, hiszen vannak kis pártok, nemcsak ez a bizonyos
harmadik párt, amelyik nemrég tartotta évi konferenciáját, hanem van
egy skót párt is, amennyire tudom van egy zöld párt is, ha ezek nem
tudnak elegendő szavazatot szerezni, hát az az ő bajuk, de nem
akadályozták meg adminisztratív úton az indulásukat. Amennyire tudom
Angliában 1000 fontot kell letenni annak, aki jelölt kíván lenni, és
ha bizonyos számú szavazatot nem ér el, akkor ez a pénz elvész. Nem
mondom, hogy ez az ideális rendszer, de semmiképp sem az, ha
lehetetlenné tesszük az újonnan megalakult pártok indulását.

- Krassó György köszönöm szépen. +++


1989. szeptember 17., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)

"Szeptember 16-án és 17-én csak úgy forrtak a parlament boszorkánykonyháján az indulatok... Az egykor egységesnek tűnő ellenzékben a végső hasadás akkor következett be... A dilemma az volt, belemenjen-e az ellenzék abba, hogy népszavazással még a parlamenti választások előtt köztársasági elnököt válasszanak, vagy ne. Ez, az adott körülmények ismeretében, azt jelentette volna, hogy valamikor 1989 késő őszén Pozsgay Imre lett volna Magyarország köztársasági elnöke. Az EKA ülésén kitűnt, hogy az MDF - feladva az EKA kiinduló megállapodását - hajlik egy ilyen megoldásra. Az SZDSZ és a Fidesz viszont nem. Az EKA-ülés után az egyes pártok vezetői maguk között is összedugták a fejüket. Az SZDSZ és a Fidesz külön-külön ugyan, de ugyanarra az elhatározásra jutott, vagyis hogy nem írhatják alá a készülő megállapodást, de nem is akadályozzák meg vétójukkal a szerződéskötést, mivel a többhetes tárgyalások pozitív eredményeit nem akarják veszélyeztetni."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD