|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az EKA nyilatkozata
"Az Ellenzéki Kerekasztal nemcsak elítéli a vagyonmentési
akciókat, melyek következményeit az MSZMP-re hárítja, hanem felkéri az
ellenzékben lévő pártok képviselőit, hogy a fentiek megakadályozása
céljából éljenek interpellációs jogukkal, s követeljék e
vagyonnmentési akciók megakadályozását, és az MSZMP, Munkásőrség,
DEMISZ stb. vagyonának zárolását."
BBC:
Irányzatok és események
"Magyarországnak választania kellett: vagy hűséges marad a varsói
szövetség szabályainak betűjéhez és szelleméhez, vagy lándzsát tör a
nyugati világ eszméi mellett. Sietve hozzáfűzöm: nem csak eszmékről
volt és van szó. Gyakorlati kérdések forognak kockán, és a tettek
kockázatokkal járnak. Az odaözönlő német menekülteket vagy át kell
engedni nyugatra, vagy vissza kellett volna zsuppolni őket az
NDK-ba. Harmadik út nem volt, mert Magyarország nem válhat
menekülttáborrá.
A magyar kormány felfüggesztette az 1969 évi szerződést az
NDK-val, és a menekülteket kiengedte, és továbbra is kiengedi
Ausztriába."
|
|
|
|
|
|
|
Szovjetunió - viharzónában 1.
|
1989. szeptember 17. vasárnap (MTI-PRESS) - Kedden végre összeül az SZKP Központi Bizottsága, hogy a nemzetiségi kérdésről tárgyaljon, s amire még nem volt példa, bármily furcsa is: a múlt hét közepén először tárgyalt Moszkvában Mihail Gorbacsov a balti köztársaságok vezetőivel az észtek, lettek, litvánok ,,óhajairól,,. Tárgyalni való túlságosan sok akad, a KB-ülés többszöri elhalasztása is jelzi azonban, rendkívül nehéz választ adni a felmerült gyötrő kérdésekre. Idővel ezeknek a kérdéseknek a száma csak tovább halmozódott, s mára sokakban kialakult az az érzés, hogy a legfelső vezetés elszalasztotta a rendezés gyors lehetőségét. Ez azonban csak akkor igaz, ha rendezés alatt régi típusú rendcsinálást értünk. Ha viszont elvi tisztázást, akkor késésről aligha beszélhetünk. Senki sem hiheti ugyanis komolyan, hogy a felgyülemlett sérelmek orvoslása, az ellentétek elsimítása, a történelem fehér foltjainak feltárása pusztán párthatározat, egyszeri döntés kérdése. Hiszen nem kevesebbről van szó manapság, mint hogy korszerűsítsék a szovjet szövetségi rendszert, amelyet bár tökéletesnek mondtak és hittek az elmúlt évtizedekben, de amely önkényes döntésektől és nemzetiségeket szembeállító praktikáktól szenved.
Az indulatok irtózatosak. A Molotov-Ribbentrop paktum ötvenedik évfordulója, az érdekszférák felosztásával rendelkező titkos záradék szovjet közzététele valóságos politikai földindulást idézett elő a Baltikumban. A három balti köztáraságot összekötő 56O kilométeres élőlánc sok mindent elmondott arról a tömegmozgalomról, amely a jogos követeléseknek, a nemes szándékoknak éppen úgy nyilvánosságot biztosít, mint a legszélsőségesebb törekvéseknek. Utóbbiakról elég sokat elmond a Szovjetuniótól való elszakadásnak és a szovjet csapatok kivonásának megújuló követelése. A ,,megszállás befejezésének,, ,a Közös Piachoz való csatlakozásnak a jelszava jól érzékelteti, hogy ez a politikai földmozgás nem nélkülözi az irreális elképzeléseket. Mint ahogy a ,,Vesszen az SZKP ,, vagy a ,,Megálljt a szocializmusnak Litvániában ,, jelszavak alatt vonulók döhös menete sem kifejezetten a békés reform és a megfontolt politikai átalakítás megnyilvánulása. Kétségtelen azonban, hogy utóbbinak is vannak látványos, bár vitatott eredményei. Az új választási törvény ötévi helybenlakáshoz, vagy tízéves észtországi tartózkodáshoz köti a választhatóságot. Az állami nyelv rangjára emelték a lettet. Litvániában a paraszti gazdaságok jogainak helyreállításával hívta fel magára a figyelmet a helyi törvényhozós. Mindez azt tükrözi, hogy a balti népek keresik új helyüket a szövetségben. (folyt.)
1989. szeptember 17., vasárnap 10:54
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"Szeptember 16-án és 17-én csak úgy forrtak a parlament boszorkánykonyháján az indulatok... Az egykor egységesnek tűnő ellenzékben a végső hasadás akkor következett be... A dilemma az volt, belemenjen-e az ellenzék abba, hogy népszavazással még a parlamenti választások előtt köztársasági elnököt válasszanak, vagy ne. Ez, az adott körülmények ismeretében, azt jelentette volna, hogy valamikor 1989 késő őszén Pozsgay Imre lett volna Magyarország köztársasági elnöke. Az EKA ülésén kitűnt, hogy az MDF - feladva az EKA kiinduló megállapodását - hajlik egy ilyen megoldásra. Az SZDSZ és a Fidesz viszont nem. Az EKA-ülés után az egyes pártok vezetői maguk között is összedugták a fejüket. Az SZDSZ és a Fidesz külön-külön ugyan, de ugyanarra az elhatározásra jutott, vagyis hogy nem írhatják alá a készülő megállapodást, de nem is akadályozzák meg vétójukkal a szerződéskötést, mivel a többhetes tárgyalások pozitív eredményeit nem akarják veszélyeztetni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|