|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az EKA nyilatkozata
"Az Ellenzéki Kerekasztal nemcsak elítéli a vagyonmentési
akciókat, melyek következményeit az MSZMP-re hárítja, hanem felkéri az
ellenzékben lévő pártok képviselőit, hogy a fentiek megakadályozása
céljából éljenek interpellációs jogukkal, s követeljék e
vagyonnmentési akciók megakadályozását, és az MSZMP, Munkásőrség,
DEMISZ stb. vagyonának zárolását."
BBC:
Irányzatok és események
"Magyarországnak választania kellett: vagy hűséges marad a varsói
szövetség szabályainak betűjéhez és szelleméhez, vagy lándzsát tör a
nyugati világ eszméi mellett. Sietve hozzáfűzöm: nem csak eszmékről
volt és van szó. Gyakorlati kérdések forognak kockán, és a tettek
kockázatokkal járnak. Az odaözönlő német menekülteket vagy át kell
engedni nyugatra, vagy vissza kellett volna zsuppolni őket az
NDK-ba. Harmadik út nem volt, mert Magyarország nem válhat
menekülttáborrá.
A magyar kormány felfüggesztette az 1969 évi szerződést az
NDK-val, és a menekülteket kiengedte, és továbbra is kiengedi
Ausztriába."
|
|
|
|
|
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások (6. rész)
|
A választási törvény még függőben lévő kérdése: a társadalmi szervezetek jelöltállítási joga. A Harmadik Oldal nevében Nagy Imre javasolta: azok a társadalmi szervezetek indíthassanak jelölteket a választásokon, amelyek megfelelnek a pártok működéséről szóló törvény paragrafusainak. Tölgyessy Péter hangsúlyozta: fontos, hogy a párttörvényben megfogalmazott összes vagyonjogi szabály vonatkozzon a választásokon indulni kívánó társadalmi szervezetekre, tehát egyebek közt az is, hogy kiktől fogadhatnak el támogatást. Az is lényeges feltétel, hogy az illető társadalmi szervezetnek bejegyzett egyéni tagsága legyen, valamint hogy ne működjőn munkahelyen. A paragrafus megfogalmazását a három oldal szakértőkre bízta. A munkásőrséggel kapcsolatban Zétényi Zsolt (EKA) javasolta a fegyveres testület feloszlatását, jogutód nélküli megszűntetését. Hozzátette, hogy a volt munkásőrők ugyanakkor részt vállalhatnának a hátországvédelmi feladatokból. Katonai egyenruhát viselnének, és fegyvereiket a laktanyában őriznék. Boros Imre (EKA) megjegyezte: a munkásőrség egy adott történelmi korszakban, 1957-ben jött létre, azóta a körülmények megváltoztak; véleménye szerint most e fegyveres testületre a visszarendeződés hívei sz ámíthatnak. A Harmadik Oldal a munkásőrséggel kapcsolatban nem kívánt véleményt nyilvánítani. Az MSZMP nevében Pozsgay Imre azt mondta, hogy tanulmányozzák az EKA javaslatát, s később visszatérnek rá. A következő középszintű ülést pénteken tartják a Parlamentben, s várhatóan szeptember 18-ára - ha sikerül addig a vitatott kérdéseket lezárni - összehívják a plenáris ülést. (MTI)
1989. szeptember 11., hétfő 20:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"Szeptember 16-án és 17-én csak úgy forrtak a parlament boszorkánykonyháján az indulatok... Az egykor egységesnek tűnő ellenzékben a végső hasadás akkor következett be... A dilemma az volt, belemenjen-e az ellenzék abba, hogy népszavazással még a parlamenti választások előtt köztársasági elnököt válasszanak, vagy ne. Ez, az adott körülmények ismeretében, azt jelentette volna, hogy valamikor 1989 késő őszén Pozsgay Imre lett volna Magyarország köztársasági elnöke. Az EKA ülésén kitűnt, hogy az MDF - feladva az EKA kiinduló megállapodását - hajlik egy ilyen megoldásra. Az SZDSZ és a Fidesz viszont nem. Az EKA-ülés után az egyes pártok vezetői maguk között is összedugták a fejüket. Az SZDSZ és a Fidesz külön-külön ugyan, de ugyanarra az elhatározásra jutott, vagyis hogy nem írhatják alá a készülő megállapodást, de nem is akadályozzák meg vétójukkal a szerződéskötést, mivel a többhetes tárgyalások pozitív eredményeit nem akarják veszélyeztetni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|