Rendszerváltás és az MTI

	Merre megy a rák?
----------------- München, 1989. szeptember 16. (SZER, Világhíradó) - Hajnal László Gábor írása: Merre megy a rák? A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a halálokok között második helyen a daganatos betegségek állnak, évente megközelítően harmincezren hunynak el valamilyen rákban, és ezek majd kétharmada férfi. Az európai összehasonlítást tekintve is elszomorító a helyzet. 22 európai állam közül Magyarországé az elsőbbség. Nem véletlen tehát, hogy hazánkban sokakat foglalkoztat a megelőzés, gyógyítás mikéntje, de az ellenkezők tábora legalább íly erős. Nem túlzás azt állítani, hogy honunkban jelentős találmányok sikkadnak el, köztük számos életmentő szer alkalmazását tiltják a döntésre, engedélyezésre illetékesek csupán írígységből, szakmai féltékenységből, vagy a várható anyagi haszonban akarnak osztozni. Emlékezzünk csak arra, hogy Bánfi András kopaszodás elleni szerének 12 évig tartó vegzaturán kellett végigvánszorognia amig forgalmazni kezdték. Aztán jött a naksol, Széles Lajos kenőcse, amely kiválóan alkalmas az első- és másodfokú égések kezelésére, de hiába bizonyította a televízió kamerái előtt 1978 május 4-ikén az idős feltaláló, hogy mit tud a krém, az élő adásban látottakat hókuszpókusznak minősítette épp az a professzor, akinek ez a szakterülete. Említhetjük még Kovács Ádám celladamját, aminek tempója a Luca székének faragásához hasonlítható. Bár gyógyult, állapotukban jelentősen javult betegek serege tanúsítja, hogy nem kuruzslással kotyvasztott folyadék ez, hanem reménytkeltő orvosság. A hipokrateszi esküre fittyethányók inkább állnak a támadások kereszttűzében mintsem rábólintsanak a régi törvényre: a seb tudja legjobban miként gyógyuljon. A gáncsoskodásban jelentős szerepe van a szakmai hiúságnak is. (folyt.) 1989. szeptember 16., szombat
Vissza »

	- Merre megy a rák? - 1. folyt.
Amikor a 70-es évek közepén Dr. Béres Ferenc Kisvárdán élő növénybiológus jelentkezett egy színenergetikus hatású készítménnyel azt hangoztatva, hogy serkenti az emberi immunrendszer működését, kedvezően hat az anyagcserére, gátolja bizonyos vírusok szaporodását, illetve elősegíti azok kiürítését a szervezetből. Bejelentését nem fogadták hozsannázva, sőt a magyar egészségügy hivatalnokai a mai tudásunkkal össze nem egyeztethetőnek tartották. Ám a csoda hírét nem lehetett megregulázni. Hosszú sorok várakoztak a szabolcsi városkában élő kutató háza előtt, felelősen gondolodó orvosok alkalmazták titokban a szert, és a hisztériás csatározásban komoly témát sejtve dokumentumfilmet kezdett forgatni Kósa Ferenc. A 10 órásnál többre sikerekedett nyersanyagot 1976 őszén levetítette barátainak és a hazai szellemi, politikai élet néhány kiemelkedő személyiségének, de a háttérben is komoly erők vonultak fel. A rák immáron nemcsak hátrafelé ment. Kiméletlenül támadták, leváltották, eldugott falvakba száműzték mindazon orvosokat, akik segíteni akartak a daganatos betegségben szenvedőkön. Kósa Ferenc filmjét is dobozba záratták és csak 10 év után tudta folytatni, befejezni: Az utolsó szó jogán címmel. 1987 februárjában vetítették le a nagyközönségnek. Akkor úgy tünt végre elégtételt kap mind a feltaláló, mind pedig a rendező és a 270 perces dokumentum összeállítást sugározzák majd a televízióban is. De nem, a csata tovább hullámzott. A hatalom még mindig azok kezében volt, akik fontosabbnak tartották az őszinték elnémitását, mint a haldoklókon segíteni. Igaz 1978 december 19-ikén a Magyar Távirati Iroda közleményt adott ki arról, hogy a Béres-cseppek forgalmazását a Herbária szaküzleteiben engedélyezték, de hozzátették: ez a szer tulajdonképpen nem is árt, nem is használ. Szeptember második hetének végén a Magyar Televízióban műsorra tűzték Kósa Ferenc filmjét és 11-ikén a Kossuth Rádió Déli krónika adásában Horváth Katalin telefoninterjúkkal keresett választ arra, hogy milyen hatása lett a filmnek. (folyt.) 1989. szeptember 16., szombat
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Merre megy a rák? - 2. folyt.
A Mártírok úti gyógynövénybolt előtt hármas sorokban álltak az emberek és féltizenegyre elfogyott a 800 üvegnyi készlet. A Herbária üzletek igazgatója viszont megnyugtatta a hallgatókat, hogy gyártási probléma nincs, napi 12 ezer darabot képesek előállítani és leszállítani. A raktárban ennek duplája van, semmi ok a hiánypszichózisra. Az érvelés megnyugtató lenne a felépülésben reménykedők, a mentőövbe kapaszkodók ha az igazi, teljes hatású Béres-cseppek gyógyszerként, patikában vásárolhatnák és nem pedig csak roborálószer gyanánt a Bánfi- hajszesz mellől kapva. Az évenként közel 30 ezres daganatos okok miatti halál, ha csupán eggyel is csökkenthető Dr. Béres Ferenc vagy Kovács Ádám találmányaival, akkor már lehet számonkérni a gáncsoskodóktól tiltakozásuk miértjeit. Készüljön róluk is film, kamerák előtt érveljenek, hogy a reguláris gyógyászat szigorúan védett bástyái mögé húzódva meddig akarnak döntetlenül dönteni az immunrendszer természetes egyensúlya helyreállításának módjáról? +++ 1989. szeptember 16., szombat
Vissza » A hírhez kapcsolódik »