|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, A világ minden tájáról:
Választási rendszer
"Magyarország demokratikus fejlődése szempontjából
a legfontosabb kérdések egyike, ha ugyan nem a legfontosabb kérdés a
szabad választások megtartása. Mégpedig azért, mert a változásokat
Magyarországon nem népmozgalom harcolta ki, hanem azok felülről, az
értelmiségtől és a párt reformszárnyától indultak ki és párosulnak
az egyre nagyobb gazdasági elnyomorodással.
Ha azt akarjuk, hogy a lakosság magáénak érezze a reformokat, és
vállalja a csődből való kilábalással járó terheket, magáénak kell
érezni az országot. Ennek lehetne elősegítője, ha úgy érezhetné,
hogy maga dönti el ki képviselje az Országgyűlésben, ki fog
határozni a sorsát érintő kérdésekben. De a világ igen nagy
mértékben figyelembe veszi majd Magyarország megítélésekor, hogy
demokratikusan választott parlamentje és kormánya van-e?"
|
|
|
|
|
|
|
Papok Kárpátukrajnában
|
---------------------- München, 1989. szeptember 16. (BBC, Panoráma) - Kis idővel ezelőtt még úgy tünt, hogy Kárpátukrajnában haldoklik a katolikus egyház. A plébániák száma egyre zsugorodott, a koros papok egymás után haltak meg. A gyülekezetek tagjai közül senki sem mehetett papi szemináriumra. S a főként magyar hivőkből álló közösség szinte teljesen elszigetelődött a magyarországi katolikus egyháztól. Kárpátukrajnában úgy tudni, mintegy 60 ezer római katolikus él, többségükben magyarok. Bár szlovákok és németek is találhatók köztük. A tízegynéhány papból csak ötnek engedi meg egészségi állapota, hogy ellása a papi teendőket, s egy kivétellel mindegyikük elmúlt 70 éves. Csekélyke javulás mutatkozott 1987-ben, amikor egy fiatal papot küldtek Kárpátukrajnába. Pjotr Zarkovszki atya azonban egy szót sem tud magyarul. Lévén, hogy ő az egyetlen lelkész, aki még nem tapossa 70-es éveit, ugyancsak sok munka hárult rá. 1989 májusában Paskai László bíboros, magyar prímás számára lehetőség nyílt, hogy ellátogasson e területre. Végig utazott a környéken, misézett városokban és a kis falvakban. Többezer magyar nyelvű imakönyvet hozott magával. Hazatérése után beszámolt a látogatásról és elmondotta, hogy 40 éves papi működése ideje alatt még soha sem kerítette olyan érzés hatalmába, mint a mostani alkalommal. Olyan meleg fogadtatásban részesült Kárpátukrajnában, mely azt igazolja, hogy a katolikus egyház még mindig elevenen él-e vidéken. Az, hogy nemrégiben öt pap érkezett ide Magyarországról, Paskai bíboros látogatásának tudható be. A lelkészek közöl 3 Ferenc-rendi, egy dominikánus, egy pedig jezsuita. S szeptember 1-jén jelentek meg egyház-körzetükben. A szovjet hatóságok, bár erre korábban még nem volt példa, meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyt bocsátottak ki számukra. A papok mostanára meg is kezdték lelkipásztori működésüket.(folyt.)
1989. szeptember 16., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Papok Kárpátukrajnában - 1. folyt.
|
A tavalyi évben történt előszőr, hogy egy magyar anyanyelvű katolikus a lettországi Rigában megkezdhette papi tanulmányait. Ha végez a papneveldében, a háború óta ő lesz az első új pap, aki a magyar gyülekezet tagjaiból kerül ki Kárpátukrajnában. Paskai bíboros látogatásának köszönhetően ebben az évben még egy magyar fiatal kezdhette meg tanulmányait a budapesti katolikus szemináriumon. A katolikus egyház kilépése az elszigeteltségből Kárpátukrajnában hasonló fejleményeket hozott magával a református egyház számára is. Ezen a vidéken vagy 80 ezer református vallású él. Püspöküknek, Forgon Pálnak igen nagy szerep jutott abban, hogy az elmúlt néhány év során megteremtődött a kapcsolat Magyarországgal. Református püspökök utaztak Magyaroszágról és könyveket sikerült eljuttatni. Több teológus hallgató most végzi tanulmányait Budapesten. A kárpátukrajnai gyülekezetek több mint 40 éve élnek elszigeteltségben. Ha nem hírdetik meg a Szovjetunióban a nyíltsági politikát, s nem jön létre érintkezés e csoportok, illetve a magyarországi hívők közösségei között, úgy lehet, a két egyház fokozatosan, teljesen elsorvadt volna. +++
1989. szeptember 16., szombat
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. szeptember 16. Nagy esemény volt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Sonkádon tartott nagygyűlés. Vörös Vince kiállt a Parasztszövetség rehabilitálása mellett, ám ezt csak úgy érhetjük el, ha a parlamentben megszerezzük a döntő többséget – mondotta. A következő szónok én voltam. A Nemzeti Kerekasztal tárgyalások állásáról beszéltem. Nagy eredménynek tartottam a demokrácia alkotmányos szavatolását."
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"A határ felé zötykölődve egyre nőtt bennünk a félsz. Nem tudhattuk, hogy korábbi kolozsvári útjaink során a Securitate nem tett-e listára bennünket. Ildikó helyzetét alkalomadtán ronthatta a Tőkés-rokonság, az enyémet meg az, hogy magyar újságíró vagyok. Különösen azután, hogy néhány héttel korábban megjelentettem a "Csak egy falat szabadságot" című írásomat. Az, ha nevek nélkül is, de Tőkésékről is szólt, és meglehetősen kellemetlen lehetett a Ceausescu-rezsímnek. Már ha átjutott a határon."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|