Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › szeptember 16.
1989  1990
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
BBC, A világ minden tájáról:

Választási rendszer

"Magyarország demokratikus fejlődése szempontjából a legfontosabb kérdések egyike, ha ugyan nem a legfontosabb kérdés a szabad választások megtartása. Mégpedig azért, mert a változásokat Magyarországon nem népmozgalom harcolta ki, hanem azok felülről, az értelmiségtől és a párt reformszárnyától indultak ki és párosulnak az egyre nagyobb gazdasági elnyomorodással. Ha azt akarjuk, hogy a lakosság magáénak érezze a reformokat, és vállalja a csődből való kilábalással járó terheket, magáénak kell érezni az országot. Ennek lehetne elősegítője, ha úgy érezhetné, hogy maga dönti el ki képviselje az Országgyűlésben, ki fog határozni a sorsát érintő kérdésekben. De a világ igen nagy mértékben figyelembe veszi majd Magyarország megítélésekor, hogy demokratikusan választott parlamentje és kormánya van-e?"

Vatikán és Budapest kapcsolata

------------------------------


München, 1989. szeptember 16. (SZER, Világhíradó) - Miután Horn
Gyula külügyminiszter június elején Budapesten a pápa utazó
kelet-európai nagykövetével, Colasuono érsekkel folytatott
megbeszélésén már kifejezte a magyar kormánynak a Szentszékkel való
diplomáciai kapcsolatok felvételére irányuló készségét, most
megtörtént Magyarország részéről a hivatalos lépés.

    Németh Miklós miniszterelnök Casaroli vatikáni
bíboros-államtitkárhoz intézett szeptember 8-án kelt levelében
kormánya felhatalmazása alapján kinyilvánította a szándékot, hogy
hivatalos tárgyalások kezdődjenek a Magyar Népköztársaság és a
Vatikán Állam között diplomáciai kapcsolatok rendezéséről.

    Mivel levele végén kifejezi a reményt, hogy a magyar kormány
kezdeményezése az Apostoli Szentszék egyetértésével találkozik,
önkéntelenül fölmerül a kérdés, vajon megalapozott-e ez a remény,
vagy sem?

    A válasz egyszerű. A Szentszék soha sem kezdeményezi diplomáciai
kapcsolatok felvételét, azt meghagyja az egyes államoknak. De a
kezdeményezésekre mindig igennel válaszol. Ami annak jele, hogy
kívánatosnak tartja minél több állammal diplomáciai kapcsolatra
lépni. Ez az általános szándék nem egyszer ki is fejeződik a pápa
megnyilatkozásaiban. Legfőképpen azokban a beszédeiben, amelyeket
évente legalább egyszer a Szentszékhez akreditált diplomaták
testületéhez intéz.

    Jelenleg, immár Lengyelországot is beleértve, a világ 117
államával, s rajtuk kivűl számos nemzetközi szervezettel tart fent
diplomáciai kapcsolatot a Vatikán. Arra sem nehéz válaszolni miért
tartja kívánatosnak ezt a fajta hivatalos kapcsolatot főként
katolikus, vagy katolikus többségű országokkal. A római, a helyi
egyházaknak a II. Vatikáni Zsinat nyomán megnövekedett önállósága
ellenére centralizált egyház. (folyt.)


1989. szeptember 16., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Vatikán és Budapest kapcsolata - 1. folyt.

Központjának az az állandó törekvése, hogy szoros legyen az
egység közötte és a helyi egyház között. Ez mindenképpen fokozódik,
ha állandó jelleggel nuncius tartózkodik az országban. Aki a
külügyminisztériummal való kapcsolattartás feladata mellett közelről
figyeli a helyi egyház életét, és alkalmasint nemzetközi oltalomban
is részesíti.

    Rendes körülmények között elég az egyszerű jegyzékváltás ahhoz,
hogy egy állam diplomáciai viszonyt létesítsen a Szentszékkel.
Kommunista országok esetében azonban, amelyek korábban ellenséges
magatartást tanusítottak az egyházzal szemben, a Vatikán
szükségesnek véli egy részletesebb jegyzőkönyv, vagy megállapodás
aláírását. Amely elveket szögez le, az egymás belügyeibe való be nem
avatkozást. A Vatikánnak az is szívügye, hogy szabadon, az állam
beleszólása nélkül nevezhessen ki püspököket. Így, mivel egyes
államok ragaszkodnak legalább is a vétójoghoz, ebben a kérdésben is
meg kell állapodni.

    Ilyen jegyzőkönyv készült akkor, amikor a Szentszék 1966-ban
felvette a diplomáciai kapcsolatokat Jugoszláviával. És készül most
is Lengyelországgal, sajátságos módon a diplomáciai kapcsolatok
felvétele után.

    Magyarország esetében azonban nem ez lesz a menetrend. Kovács
László külügyminisztériumi államtitkár július közepén tett
nyilatkozatában azt állította, hogy kormánya tárgyalások után
először megállapodást, konkordátumot akar kötni a Vatikánnal, amely
szabályozza az állam, s az egyház viszonyát. Ezt követheti majd a
diplomáciai kapcsolatok felvétele.

    Németh Miklós levelében is a diplomáciai kapcsolat felvételéhez
vezető tárgyalások megnyitásáról van szó. A Szentszék egyetért
ezzel, s kifejezésre is juttatta: a magyar kormánnyal 1964.
szeptember 15-én kötött részleges megállapodás 25 évfordulóján az
Observatore Romanoban közreadott kommentárban. +++


1989. szeptember 16., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"1989. szeptember 16. Nagy esemény volt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Sonkádon tartott nagygyűlés. Vörös Vince kiállt a Parasztszövetség rehabilitálása mellett, ám ezt csak úgy érhetjük el, ha a parlamentben megszerezzük a döntő többséget – mondotta. A következő szónok én voltam. A Nemzeti Kerekasztal tárgyalások állásáról beszéltem. Nagy eredménynek tartottam a demokrácia alkotmányos szavatolását."
Lovas Zoltán:

Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)

"A határ felé zötykölődve egyre nőtt bennünk a félsz. Nem tudhattuk, hogy korábbi kolozsvári útjaink során a Securitate nem tett-e listára bennünket. Ildikó helyzetét alkalomadtán ronthatta a Tőkés-rokonság, az enyémet meg az, hogy magyar újságíró vagyok. Különösen azután, hogy néhány héttel korábban megjelentettem a "Csak egy falat szabadságot" című írásomat. Az, ha nevek nélkül is, de Tőkésékről is szólt, és meglehetősen kellemetlen lehetett a Ceausescu-rezsímnek. Már ha átjutott a határon."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD