|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, A világ minden tájáról:
Választási rendszer
"Magyarország demokratikus fejlődése szempontjából
a legfontosabb kérdések egyike, ha ugyan nem a legfontosabb kérdés a
szabad választások megtartása. Mégpedig azért, mert a változásokat
Magyarországon nem népmozgalom harcolta ki, hanem azok felülről, az
értelmiségtől és a párt reformszárnyától indultak ki és párosulnak
az egyre nagyobb gazdasági elnyomorodással.
Ha azt akarjuk, hogy a lakosság magáénak érezze a reformokat, és
vállalja a csődből való kilábalással járó terheket, magáénak kell
érezni az országot. Ennek lehetne elősegítője, ha úgy érezhetné,
hogy maga dönti el ki képviselje az Országgyűlésben, ki fog
határozni a sorsát érintő kérdésekben. De a világ igen nagy
mértékben figyelembe veszi majd Magyarország megítélésekor, hogy
demokratikusan választott parlamentje és kormánya van-e?"
|
|
|
|
|
|
|
Keletnémet belpolitika
|
---------------------- München, 1989. szeptember 16. (SZER, A mai nap) - Keletnémet vezetők azon töltötték ki az NSZK elleni mérgüket, aki először útjukba akadt. Ez pedig éppen az a nyugatnémet szociáldemokrata párt volt, amely az itteni pártok közül a legnagyobb jóindulattal viseltetett és a legnagyobb együttműködési készséget mutatta a keletnémet kommunisták irányában. Horst Sindermann, az NDK Népi Kamarájának elnöke lemondta a szociáldemokraták jövő héten esedékes látogatását, mellesleg az értesítés még diplomáciai jegyzéknek sem volt nevezhető, mert meglehetősen példátlan módon sem megszólítást, sem üdvözlő formulát nem tartalmazott. A látogatás lemondását azzal indokolták, hogy Vogel és Ehmke a szociáldemokraták két vezetője olyan kijelentéseket tett a parlamentben, illetve egy sajtókonferencián - amelyek úgymond - konfrontációra és az NDK belügyeibe való beavatkozásra irányultak. A kifogásolt nyilatkozatok különben a szabadság, az emberi jogok és a liberalizálás problémáit feszegették az NDK-ban. A keletnémet pártvezetők persze elfelejtették, hogy két évvel ezelőtt aláírtak egy közös nyilatkozatot a szociáldemokratákkal, ami az NSZK-ban annak idején nem csekély bírálatban részesült és amelyben elismerték a kölcsönös kritika jogát. Nem állíthatjuk azonban, hogy a lemondás olyan nagyon rosszul jött volna a szociáldemokratáknak. Nem biztos, hogy a közelgő választások előtt igazán vonzó és megnyerő képet nyújtanának a tv-képernyőjén választóik számára, amint egy asztalnál ülnek a teljesen megszilárdult észjárású keletnémet kommunistákkal. Felvetődik az is, hogy egyáltalán érdemes-e még tárgyalni ezzel az elaggott vezetéssel, mert jelenleg úgy néz ki, hogy nem annyira Honnecker gyógyulása, mint inkább az utódlás kérdése áll előtérben. Gyanítani lehet, hogy a Kelet-Berlinben járt Ligacsov e szempontból is mustrálta a Politikai Bizottság tagjait. (folyt.)
1989. szeptember 16., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. szeptember 16. Nagy esemény volt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Sonkádon tartott nagygyűlés. Vörös Vince kiállt a Parasztszövetség rehabilitálása mellett, ám ezt csak úgy érhetjük el, ha a parlamentben megszerezzük a döntő többséget – mondotta. A következő szónok én voltam. A Nemzeti Kerekasztal tárgyalások állásáról beszéltem. Nagy eredménynek tartottam a demokrácia alkotmányos szavatolását."
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"A határ felé zötykölődve egyre nőtt bennünk a félsz. Nem tudhattuk, hogy korábbi kolozsvári útjaink során a Securitate nem tett-e listára bennünket. Ildikó helyzetét alkalomadtán ronthatta a Tőkés-rokonság, az enyémet meg az, hogy magyar újságíró vagyok. Különösen azután, hogy néhány héttel korábban megjelentettem a "Csak egy falat szabadságot" című írásomat. Az, ha nevek nélkül is, de Tőkésékről is szólt, és meglehetősen kellemetlen lehetett a Ceausescu-rezsímnek. Már ha átjutott a határon."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|