Rendszerváltás és az MTI

	The Economist: ,,A magyaroknak igazuk van - ez német kérdés,, (1.rész)
London, 1989. szeptember 16. szombat (MTI-tud) - A brit sajtó szombaton beszámolt az NDK tiltakozó jegyzékére adott magyar válaszról. A The Times, a Financial Times és a The Economist című hetilap terjedelmes elemzésben vizsgálta az NDK-menekülteknek szabad utat nyitó magyar kormánydöntés jelentőségét és nemzetközi kihatásait. A The Economist ,,Goodbye Berlin,, című írásában rámutat, hogy a magyarok nem keresték a nyílt viszályt, de nem is riadtak vissza tőle, amikor végül dönteni kellett: nagyobb súlyt adtak a humanitárius és politikai megfontolásoknak, mint a jogi formaságnak. ,,Rövid ideig azt remélhették, hogy a két Németország valamiképpen megbirkózik azzal, ami végtére is német probléma. Amikor azonban semmire sem jutottak, Horn Gyula magyar külügyminiszternek és PB-beli kollégáinak láthatólag nem volt kétségük aziránt, hogy mi a helyes tennivaló. Bármilyen más döntés értelmétől fosztotta volna meg azt a félig-meddig független külpolitikát, amelyet Magyarország a maga számára kialakított - láthatólag Gorbacsov úr áldásával... Magyarország végső rendeltetési helye talán még nem teljesen világos, ámde mozgásának sebessége és útiránya felől többé nem lehet semmi kétség,, - írja a brit hetilap. A magyar és lengyel reformfolyamatnak az NDK fiatalságára gyakorolt hatásait mérlegelve a The Economist így vonja meg végkövetkeztetését: ,,A magyaroknak igazuk van abban, hogy ez elsődlegesen német-német probléma. Szakképzett fiatal keletnémetek azért hagyják el hazájukat, mert ott nem látnak jövőt és mert a nyugatnémetek általában lelkesen fogadják őket. Egy kelet-németországi reform egy részüket maradásra ösztönözné. A keletnémet vezetőknek azonban különleges okuk van arra, hogy visszariadjanak a reformtól. Magyarország és Lengyelország szovjet kommunizmus nélkül is Magyarország és Lengyelország. Nélküle Kelet-Németország csupán a német kérdés keleti fele lenne.,, A The Times elemzője úgy véli, hogy ,,a Kelet-Európában mozgásban lévő egymilliónyi menekült olyan kihívást intéz a határok ellen, ami nyilvánvalóvá teszi a kontinens háború utáni megosztottságának képtelenségét,,. Szerinte a vasfüggöny lebontásáról hozott magyar döntés ,,destabilizáló,, hatást gyakorolhat a második világháború után Európában kialakult stratégiai alaphelyzetre. Ezt írja: (folyt.) 1989. szeptember 16., szombat 16:50
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »