|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, A világ minden tájáról:
Választási rendszer
"Magyarország demokratikus fejlődése szempontjából
a legfontosabb kérdések egyike, ha ugyan nem a legfontosabb kérdés a
szabad választások megtartása. Mégpedig azért, mert a változásokat
Magyarországon nem népmozgalom harcolta ki, hanem azok felülről, az
értelmiségtől és a párt reformszárnyától indultak ki és párosulnak
az egyre nagyobb gazdasági elnyomorodással.
Ha azt akarjuk, hogy a lakosság magáénak érezze a reformokat, és
vállalja a csődből való kilábalással járó terheket, magáénak kell
érezni az országot. Ennek lehetne elősegítője, ha úgy érezhetné,
hogy maga dönti el ki képviselje az Országgyűlésben, ki fog
határozni a sorsát érintő kérdésekben. De a világ igen nagy
mértékben figyelembe veszi majd Magyarország megítélésekor, hogy
demokratikusan választott parlamentje és kormánya van-e?"
|
|
|
|
|
|
|
Újjáalakult a Magyar Vívó Szövetség (1. rész)
|
1989. szeptember 16., szombat (MTI, tud) - Érvek és ellenérvek, egyéni és klubérdekek, Budapest és vidék pozíciója és még sok érdekes kérdés tette szombaton maratonivá a 75 éves Magyar Vívó Szövetség újjáalakuló közgyűlését. A Hotel Stadion különtermébe 94 küldött kapott meghívót, közülük 78 jelent meg, akik szavazati joggal rendelkeztek. Dr. Bakonyi Péter, a szövetség elnöke nyitotta meg az újjáalakuló közgyűlést, majd felkérte dr. Felkai Andrást a tanácskozás levezetésére, aki elmondta: a szövetségnek ez év végéig új alapszabályt kell alkotnia, ezért gyűltek most egybe a sportágban legfontosabb szerepet betöltő szakemberek, s az ország 50 szakosztályának képviselői. A napirendi pontok elfogadásában nem volt vita, s úgy döntöttek, hogy alapszabály-kérdésben kétharmados szótöbbség szükséges, egyéb esetekben az egyszerű többség is elegendő. Szentistváni József, a Szolnok megyei szövetség elnöke volt az első felszólaló, aki azt nehezményezte, hogy a 19 megyei szövetség miért nem kapott szavazati jogot. A magyarázatot megkapta: a megyei szövetségeknek csak akkor lehet majd szavazati joguk, ha már újjáalakultak, de ehhez előbb az országos szövetségnek kell magát újból létrehoznia. Kocsis Miklós (Veszprém) a diáksportkörök szavazati jogát hiányolta, aztán egymás után hangzottak el vélemények, s végül Bujdosó Imre kardvívó olimpiai bajnoknak, a versenyzők képviselőjének a javaslata nyert elfogadást, miszerint a jövőben nemcsak a klubok lehetnek a szövetségek tagjai (például diáksportkörök, önálló szakosztályok, stb.). Amint az várható volt, az egyik legvitatottabb kérdés az elnökség megválasztása volt. Az alapszabály-tervezetben 25 fős elnökségre tettek javaslatot, már-már patthelyzet alakult ki, amikor 23 főben egyeztek meg. Nehéz helyzetben volt a tapasztalt jogász Felkai doktor - sokszor zavarba is jött... -, amikor szinte percenként újabb és újabb felszólalók tettek különböző javaslatokat. Végül jelentős szavazattöbbséggel úgy döntöttek, hogy a 23 tagú elnökségben az elnöki funkció mellett (a sportág első emberét külön választották meg) a 41 fős jelölőlista alapján tizenhetet megválasztottak, öt helyet pedig nyitva hagytak, az új elnökségre bízva, hogy ők töltsék be. Feltétel volt azonban, hogy amennyiben a tizenhétben nincs benn a hat legjobb fővárosi és két vidéki szakosztály képviselője, akkor ők elsőbbséget élveznek (a fenntartott öt helyben), s csak ezután jöhetnek mások szóba. (folyt. köv.)
1989. szeptember 16., szombat 15:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. szeptember 16. Nagy esemény volt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Sonkádon tartott nagygyűlés. Vörös Vince kiállt a Parasztszövetség rehabilitálása mellett, ám ezt csak úgy érhetjük el, ha a parlamentben megszerezzük a döntő többséget – mondotta. A következő szónok én voltam. A Nemzeti Kerekasztal tárgyalások állásáról beszéltem. Nagy eredménynek tartottam a demokrácia alkotmányos szavatolását."
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"A határ felé zötykölődve egyre nőtt bennünk a félsz. Nem tudhattuk, hogy korábbi kolozsvári útjaink során a Securitate nem tett-e listára bennünket. Ildikó helyzetét alkalomadtán ronthatta a Tőkés-rokonság, az enyémet meg az, hogy magyar újságíró vagyok. Különösen azután, hogy néhány héttel korábban megjelentettem a "Csak egy falat szabadságot" című írásomat. Az, ha nevek nélkül is, de Tőkésékről is szólt, és meglehetősen kellemetlen lehetett a Ceausescu-rezsímnek. Már ha átjutott a határon."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|