Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › szeptember 16.
1989  1990
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
BBC, A világ minden tájáról:

Választási rendszer

"Magyarország demokratikus fejlődése szempontjából a legfontosabb kérdések egyike, ha ugyan nem a legfontosabb kérdés a szabad választások megtartása. Mégpedig azért, mert a változásokat Magyarországon nem népmozgalom harcolta ki, hanem azok felülről, az értelmiségtől és a párt reformszárnyától indultak ki és párosulnak az egyre nagyobb gazdasági elnyomorodással. Ha azt akarjuk, hogy a lakosság magáénak érezze a reformokat, és vállalja a csődből való kilábalással járó terheket, magáénak kell érezni az országot. Ennek lehetne elősegítője, ha úgy érezhetné, hogy maga dönti el ki képviselje az Országgyűlésben, ki fog határozni a sorsát érintő kérdésekben. De a világ igen nagy mértékben figyelembe veszi majd Magyarország megítélésekor, hogy demokratikusan választott parlamentje és kormánya van-e?"

A Demokratikus Magyarországért Mozgalom alakuló ülése (1. rész)

1989. szeptember 16., szombat - A magyar társadalom fordulóponthoz érkezett. Az elmúlt négy évtized bebizonyította a rendszer életképtelenségét, megérlelődött a rendszerváltás szüksége, a fordulat azonban még nem kezdődött el - hangsúlyozta Gazsó Ferenc, a Demokratikus Magyarországért (DMM) előkészítő bizottságának tagja, a mozgalom zászlóbontó nagygyűlésén szombaton a zsúfolásig megtelt Közgazdaságtudományi Egyetem aulájában. Szólt arról is, hogy nemcsak a visszarendeződés veszélye fenyeget, hanem az is, hogy fogytán a társadalom türelme, a nép gyors változást akar, gazdasági fellendülést, a népfelség elvének érvényesülését. Ezt kívánja elősegíteni a mozgalom, amely együttműködésre törekszik valamennyi jószándékú és becsületes állampolgárral.

A megnyitó után Sinkovits Imre színművész felolvasta a DMM
ideiglenes működési szabályzatának és alapító nyilatkozatának
tervezetét. A működési szabályzat egyebek közt rámutat, hogy a DMM
politikai tömegmozgalom, tagjai a társadalom békés, demokratikus
átalakítását tartják a legfontosabbnak. A mozgalom céljai
megvalósítása érdekében helyi és országos politikai fórumokat,
akciókat szervez. Egyenrangú együttműködést és támogatást ajánl
minden szervezetnek a közös célok megvalósításában. Munkájában részt
vehetnek más politikai szervezetek, pártok vagy mozgalmak tagjai is.
(folyt.köv.)


1989. szeptember 16., szombat 14:41


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Demokratikus Magyarországért Mozgalom alakuló ülése (2. rész)

Ezt követően Pozsgay Imre államminiszter tartott előadást.
Bevezetőjében egyebek között arról szólt, hogy a Demokratikus
Magyarországért Mozgalom - amely nem új versenytársként jelentkezik
a politika színterén - nemzeti egységért, közmegegyezésért kiált, s
a diktatórikus szocializmusból, egy államszocialista
berendezkedésből a demokratikus jogállamba, alkotmányos viszonyokra
való áttérést tűzte célul. A DMM nem fog perlekedni a pártokkal-
mondotta -, nem kívánja kérdéssé tenni szerepüket, funkciójukat, új
vállalásaikat a nemzet, az ország megújításáért. Valami mást akar.
Tartalmat adni - ha teheti, éppen a néppel összefogva - annak a
szándéknak, hogy az is jelen lehessen ebben a politikai
átalakulásban, aki ma még nem tudja eldönteni, hogy pártokhoz
csatlakozzon-e.

    A demokratikus átalakulás békés úton példátlan a magyar
történelemben, de Kelet-Közép-Európa történelmében is. Ezért ez a
mozgalom - elismerve más kezdeményezések jelentőségét -
mindenekelőtt új dimenziójával kívánja megkülönböztetni magát a
társadalomban. Cselekvési lehetőséget kíván teremteni a ma még
hallgató népnek, hiszen egy lesütött szemmel járó társadalomnál
veszedelmesebb dolog nincs a békés átmenetben.

    - A DMM - a nemzeti párbeszéd intézményeként - nem sajátítja ki
más mozgalmak, pártok politikai törekvéseit; egy civil társadalom
öntudatát próbálja építeni, az értelmiségre mindig is jellemző
alázattal. Mi azt mondjuk: ifjúság, idősek, szegények, tisztes
jólétben élők és vállalkozók, gondoljuk át együtt, tudunk-e magunkon
segíteni.

    Az államminiszter ezután - végigtekintve a széksorokban ülő,
különböző nézeteket valló ismert és ismeretlen hallgatóin - a
tolerancia szükségességére hívta fel a figyelmet, s arra, hogy
különböző világnézetű emberek is cselekedhetnek közösen. Abból, hogy
ezek az emberek most eljöttek, érzékelhető, hogy nyugalmat teremtő,
de ugyanakkor radikális és kérlelhetetlen lesz a politikai
átalakulás hazánkban. - Mi, értelmiségiek még nem tettük meg a
fordulatot - mondotta. - De bizonyos értelemben a nép már igen, s ez
esetben követnünk kell a népet és nem követésre felszólítani.
(folyt. köv.)


1989. szeptember 16., szombat 14:46


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Demokratikus Magyarországért Mozgalom alakuló ülése (3. rész)

A mozgalom elhatárolja magát attól a szociális demagógiától,
amely megfeledkezik arról, hogy nem ez a kormányzat, nem ez a rezsim
hozta a válságot az országra - emelte ki. Ennek a kormányzatnak és
parlamentnek egyvalami jutott osztályrészül: görnyedni az elődök
öröksége alatt és a nép bizalmáért kapaszkodni, s kitartani addig,
amig kikristályosodott politikai intézmények lesznek hazánkban. Az
országgyűlésnek egyet kell még tennie: megalkotni azokat a
törvényeket, amelyek átvezetnek a szabad választásokhoz, a jogállam,
az alkotmányosság európai értelmű megteremtéséhez. A mozgalom ehhez
is támogatást kíván nyújtani.

    Pozsgay Imre végezetül arról szólt, hogy a DMM elhatárolja magát
mindenekelőtt azoktól, akik a visszarendeződést akarják, ám azoktól
is, akik az elmúlt korszak értékeiből csupán a pártérdekük szerinti
értéket tudják felfedezni. (folyt. köv.)


1989. szeptember 16., szombat 14:49


Vissza »


A Demokratikus Magyarországért Mozgalom alakuló ülése (4. rész)

Az alakuló ülést táviratban üdvözölte Nyers Rezső, az MSZMP
elnöke. Németh Miklós miniszterelnök levelet küldött az alakuló
közgyűlés résztvevőinek. Ebben egyebek közt azt írta, hogy hazánkban
a politikai, társadalmi és erkölcsi válság az utóbbi hetekben sajnos
aggasztóan tovább mélyült. Egyre több a türelmetlen indulat, a
szélsőséges megnyilatkozás és egyes politikai csoportok a hatalom
kizárólagos megragadására törekszenek. Magyarország a több mint egy
éve megnyílt elágazásához érkezett. Lehet, hogy ezekben a hetekben,
illetve napokban dől el, hogy ki tudjuk-e használni páratlan
történelmi esélyünket a demokratikus jogállam megteremtésére, vagy
olyan konfliktusok sorozata tör ki, amely beláthatatlan időre
visszaveti fejlődésünket, eltorlaszolja számunkra Európához és a
világhoz vezető utat. Ebben a helyzetben örömömre szolgál egy olyan
politikai erő színrelépése, amely a nemzeti összefogást és egységet
tűzte zászlajára, s a békés átmenetre mozgósít - írta a kormányfő.

    A vitában Bihari Mihály politológus egyebek közt arról szólt,
hogy a DMM elutasítja a Marxista ideológia uralmát, a bolsevizmust,
a diktatórikus szocializmust. Mint mondta a Marxi kommunizmus
negatív utópia, ezért megvalósíthatatlan. Szólt arról is, hogy meg
kell szabadulni az ideológia uralmától, mert reális veszély az
egyetlen helyesnek kikiáltott ideológia érvényre jutása. A
mozgalomnak a többi politikai erővel összefogva be kell
bizonyítania, hogy nem a nép, a magyarság került válságba.

    Kósa Ferenc filmrendező azt hangsúlyozta, hogy az
önkényuralomhoz szokottak nem akarnak demokráciát, a diktatúra
haszonélvezői írtóznak a megmérettetéstől. Ezért nagy kérdés, hogy
lemondanak-e békésen kiváltságaikról. Vitányi Iván, az Új Márciusi
Front tagja rámutatott a DMM nem vetélytárs, mert ugyanazt akarja,
mint az UMF, és a politikai pálya elég széles, hogy ketten, de akár
többen is elférjenek rajta azonos célokkal. Kiemelte: abban bízik,
hogy 1956 véres forradalma után eljön a mi dicsőséges és győztes
forradalmunk. Szokolay Sándor zeneszerző szerint éretlen a nép, hogy
ilyen nehéz helyzetben tanulja meg a demokráciát, ezért van nagy
szükség a mozgalomra. Idézte Kodály Zoltánt, aki szerint egyszerre
kell magyarnak és európainak lenni. Boda János siómenti tsz-elnök
arról szólt: tíz éve döbbent rá, hogy a termelőszövetkezet nemcsak
termelőhely, hanem a társadalom, a politika és a kultúra műhelye is.
A tsz-eknek ezért fel kell használni helyi hatalmi súlyukat a
térségek önkormányzatának megteremtésére, a falvak, városok
önszerveződő tevékenységének elősegítésére. (folyt.köv.)


1989. szeptember 16., szombat 14:53


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Demokratikus Magyarországért Mozgalom alakuló ülése (5. rész)

Valamennyi felszólaló hangjában érezhető volt az aggodalom, de
egyúttal reménykedve szóltak a demokratikus Magyarország
megteremtésének békés lehetőségéről. Ahogy Sántha Ferenc író
fogalmazott: véráldozat nélkül kell végigmenni a szakadék szélén. A
Magyar Demokrata Fórum egyik tagja keményen bírálta az Ellenzéki
Kerekasztalt, mert az meg akarja fosztani a népet attól a
lehetőségétől, hogy közvetlen módon válassza meg a köztársasági
elnököt.

    A nagygyűlés résztvevői ezt követően megalakultnak
nyilvánították a Demokratikus Magyarországért Mozgalmat, s
elfogadták az alapító nyilatkozatot, valamint az ideiglenes működési
szabályzatot. A mozgalom ideiglenes elnökévé közfelkiáltással
Pozsgay Imrét választották meg. Az elnökség tagja lett Bihari Mihály
egyetemi tanár, Király Zoltán országgyűlési képviselő és Vigh Károly
a Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság elnöke. A főtitkári teendőket
Gazsó Ferenc egyetemi tanár látja el.

    Pozsgay Imre rövid zárszavában a tisztségviselők nevében
megköszönte a bizalmat. Hangsúlyozta, hogy megbizatásuk ideiglenes
jellegű, ennek a folyamatnak a demokratikus lezárása a küldöttgyűlés
feladata lesz majd.

    Az ezt követő nemzetközi sajtótájékoztatón Pozsgay Imre
válaszalt az újságírók kérdéseire. A visszarendeződés veszélyével
kapcsolatban elmondta, hogy minél többen figyelmeztetnek erre, annál
kisebb a veszély. Ám az is igaz, hogy vannak olyan irányzatok,
amelyek meggyőződéssel kötődnek egy korábbi berendezkedés
viszonyaihoz. S képviselőik között akad, aki az erőszaktól sem riad
vissza. Egyedül ők azonban nem jelentenek igazi veszélyt, de a
szélsőséges megnyilvánulások, bármely oldalról jönnek is, nagy
zavart kelthetnek. Arra a kérdésre válaszolva, hogy a DMM a
választásokon állít-e majd jelölteket, Pozsgay Imre kijelentette: a
mozgalom nem kíván részese lenni a választási küzdelemnek. Ha az
MSZMP kongresszusán a reformkommunisták nem kerülnének a párt
centrumába, elképzelhető-e, hogy a DMM ad majd otthont nekik -
kérdezte az MTI munkatársa. Pozsgay Imre válaszában azt
hangsúlyozta: nincs olyan aggodalma, hogy a reformerőknek
visszavonulási terepet kellene szervezni. A DMM szívesen látja sorai
között az MSZMP reformereit, miként más pártok képviselőit is.
Hozzátette azonban, hogy a DMM párttá szerveződését a mai politikai
helyzetben nem lehet kizárni.

    Egy másik kérdésre válaszolva elmondta, hogy a Központi
Bizottság tudott a mozgalom megalakulásáról, s a párt reformerői
rokonszenveznek a DMM-el, erről tanúskodik Nyers Rezső üdvözlő
távirata is. (MTI)


1989. szeptember 16., szombat 16:35


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"1989. szeptember 16. Nagy esemény volt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Sonkádon tartott nagygyűlés. Vörös Vince kiállt a Parasztszövetség rehabilitálása mellett, ám ezt csak úgy érhetjük el, ha a parlamentben megszerezzük a döntő többséget – mondotta. A következő szónok én voltam. A Nemzeti Kerekasztal tárgyalások állásáról beszéltem. Nagy eredménynek tartottam a demokrácia alkotmányos szavatolását."
Lovas Zoltán:

Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)

"A határ felé zötykölődve egyre nőtt bennünk a félsz. Nem tudhattuk, hogy korábbi kolozsvári útjaink során a Securitate nem tett-e listára bennünket. Ildikó helyzetét alkalomadtán ronthatta a Tőkés-rokonság, az enyémet meg az, hogy magyar újságíró vagyok. Különösen azután, hogy néhány héttel korábban megjelentettem a "Csak egy falat szabadságot" című írásomat. Az, ha nevek nélkül is, de Tőkésékről is szólt, és meglehetősen kellemetlen lehetett a Ceausescu-rezsímnek. Már ha átjutott a határon."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD