|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, A világ minden tájáról:
Választási rendszer
"Magyarország demokratikus fejlődése szempontjából
a legfontosabb kérdések egyike, ha ugyan nem a legfontosabb kérdés a
szabad választások megtartása. Mégpedig azért, mert a változásokat
Magyarországon nem népmozgalom harcolta ki, hanem azok felülről, az
értelmiségtől és a párt reformszárnyától indultak ki és párosulnak
az egyre nagyobb gazdasági elnyomorodással.
Ha azt akarjuk, hogy a lakosság magáénak érezze a reformokat, és
vállalja a csődből való kilábalással járó terheket, magáénak kell
érezni az országot. Ennek lehetne elősegítője, ha úgy érezhetné,
hogy maga dönti el ki képviselje az Országgyűlésben, ki fog
határozni a sorsát érintő kérdésekben. De a világ igen nagy
mértékben figyelembe veszi majd Magyarország megítélésekor, hogy
demokratikusan választott parlamentje és kormánya van-e?"
|
|
|
|
|
|
|
Magyar atomleszerelés?
|
---------------------- München, 1989. szeptember 12. (SZER, Magyar híradó) - Egy Rejtő könyvben a díszparádén az őrmester hiába akarja kirántani kardját, az beszorult a rárakódott rozsdától. Segítsen neki valaki - szánja meg a főtiszt, majd hozzáfűzi: harc közben ez körülményes megoldás lenne. Ez jutott eszembe, hallva milyen bizalomerősítő katonai intézkedésekre készül Magyarország. Egyik elrettentő rakétánk akár egy kilométerre is képes célt téveszteni. - Hegedűs Zoltánt hallják: - Nyers Rezső nemcsak azt javasolta, hogy távolítsák el a támadó jellegű fegyvereket az 50 kilométeres határmenti övezetekből, de egyúttal bejelentette, hogy Magyarország a felére, vagyis 14-re csökkenti azoknak a néphadsereg ellenőrzése alatt álló berendezéseknek a számát, amelyek atomrakéták kilövésére alkalmasak. E kijelentés nyugati szakértők szerint haditechnikai szempontból nem volt ugyan egészen világos, és az említett adat nem egyezik teljesen a nyugati nyilvántartásokkal. Úgy vélték, hogy a viszonylag csekély eltérés valószínűleg a hadsereg 1987-ben történt átszervezésének tulajdonítható, amelyről mindeddig nagyon keveset hoztak nyilvánosságra. Magyarországon már tavaly januárban hivatalosan elismerték, hogy a hadsereg rendelkezik atomrakéták kilővésére alkalmas berendezésekkel. Nyugati katonai szakértők szerint az országban vannak ehhez tartozó nukleáris robbanófejek is, amelyeket szovjet alakulatok őriznek. Adott esetben gyorsan, akár a szovjet, akár a magyar hadsereg rendelkezésére bocsáthatnák őket. (folyt.)
1989. szeptember 12., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. szeptember 16. Nagy esemény volt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Sonkádon tartott nagygyűlés. Vörös Vince kiállt a Parasztszövetség rehabilitálása mellett, ám ezt csak úgy érhetjük el, ha a parlamentben megszerezzük a döntő többséget – mondotta. A következő szónok én voltam. A Nemzeti Kerekasztal tárgyalások állásáról beszéltem. Nagy eredménynek tartottam a demokrácia alkotmányos szavatolását."
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"A határ felé zötykölődve egyre nőtt bennünk a félsz. Nem tudhattuk, hogy korábbi kolozsvári útjaink során a Securitate nem tett-e listára bennünket. Ildikó helyzetét alkalomadtán ronthatta a Tőkés-rokonság, az enyémet meg az, hogy magyar újságíró vagyok. Különösen azután, hogy néhány héttel korábban megjelentettem a "Csak egy falat szabadságot" című írásomat. Az, ha nevek nélkül is, de Tőkésékről is szólt, és meglehetősen kellemetlen lehetett a Ceausescu-rezsímnek. Már ha átjutott a határon."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|