 |
|
|
|
|
|
|
|
BBC, A világ minden tájáról:
Választási rendszer
"Magyarország demokratikus fejlődése szempontjából
a legfontosabb kérdések egyike, ha ugyan nem a legfontosabb kérdés a
szabad választások megtartása. Mégpedig azért, mert a változásokat
Magyarországon nem népmozgalom harcolta ki, hanem azok felülről, az
értelmiségtől és a párt reformszárnyától indultak ki és párosulnak
az egyre nagyobb gazdasági elnyomorodással.
Ha azt akarjuk, hogy a lakosság magáénak érezze a reformokat, és
vállalja a csődből való kilábalással járó terheket, magáénak kell
érezni az országot. Ennek lehetne elősegítője, ha úgy érezhetné,
hogy maga dönti el ki képviselje az Országgyűlésben, ki fog
határozni a sorsát érintő kérdésekben. De a világ igen nagy
mértékben figyelembe veszi majd Magyarország megítélésekor, hogy
demokratikusan választott parlamentje és kormánya van-e?"
|
|
|
|
|
|
 |
Megalakul a Demokratikus Magyarországért Mozgalom
|
1989. szeptember 10., vasárnap - Szeptember 16-án tartja alakuló ülését a Demokratikus Magyarországért Mozgalom. Ekkor vitatják meg alapító nyilatkozatát. Ez megállapítja: végérvényesen bebizonyosodott, hogy a sztálini típusú társadalmi berendezkedés még a mostani, liberalizált formájában is működésképtelenné vált, további toldozgatás-foltozgatás nemzeti katasztrófához vezetne. Teljes fölszámolása tehát éppoly halaszthatatlan teendő, mint egy korszerű, demokratikus, életképes társadalmi berendezkedés létrehozása.
Gazsó Ferenc, a Demokratikus Magyarországért Mozgalom (DMM)
előkészítő bizottságának tagja az MTI munkatársának nyilatkozva
emlékeztetett arra, hogy a DMM még júniusban jelentette be
megalakulási szándékát. Az azóta eltelt időben bizonyossá vált, hogy
az állampolgárok egy része igényli a politizálásnak ezt a formáját,
s hogy szükség van erre a mozgalomra, amelynek célja a békés,
demokratikus átmenet elősegítése, az aktív hozzájárulás a radikális
társadalmi változásokhoz. A mozgalom szervezett társadalmi-politikai
erőként, az alkotóerők mozgósításával elő kívánja segíteni a
diktatórikus hatalmi rendszer békés felszámolását, a gazdasági
összeomlás elhárítását a szabad, független és demokratikus
Magyarország mielőbbi megteremtése érdekében. Ehhez nemzeti
összefogásra van szükség, ettől azonban még igen távol van az
ország. Mint mondta, a sok gond közül talál éppen a nemzeti egység
hiánya a legfájóbb, mert hiába is hivatakozunk külső körülményekre:
az egymáshoz való közeledés, az összefogás kizárólag rajtunk áll
vagy bukik.
Gazsó Ferenc szólt arról is, hogy a DMM nem akar kirekeszteni
soraiból egyetlen jószándékú és becsületes állampolgárt sem.
Mindenkinek elemi joga, hogy szabadon dönthessen a népi, nemzeti, a
haladó polgári és munkásmozgalmak értékeihez való kötődéséről. Ezért
csatlakozásra szólítanak fel mindenkit, aki a haza sorsáért és
jövőjéért felelősséget érez. (MTI)
1989. szeptember 9., szombat 13:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. szeptember 16. Nagy esemény volt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Sonkádon tartott nagygyűlés. Vörös Vince kiállt a Parasztszövetség rehabilitálása mellett, ám ezt csak úgy érhetjük el, ha a parlamentben megszerezzük a döntő többséget – mondotta. A következő szónok én voltam. A Nemzeti Kerekasztal tárgyalások állásáról beszéltem. Nagy eredménynek tartottam a demokrácia alkotmányos szavatolását."
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"A határ felé zötykölődve egyre nőtt bennünk a félsz. Nem tudhattuk, hogy korábbi kolozsvári útjaink során a Securitate nem tett-e listára bennünket. Ildikó helyzetét alkalomadtán ronthatta a Tőkés-rokonság, az enyémet meg az, hogy magyar újságíró vagyok. Különösen azután, hogy néhány héttel korábban megjelentettem a "Csak egy falat szabadságot" című írásomat. Az, ha nevek nélkül is, de Tőkésékről is szólt, és meglehetősen kellemetlen lehetett a Ceausescu-rezsímnek. Már ha átjutott a határon."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|