Rendszerváltás és az MTI

	Szűrös Mátyás londoni nyilatkozata
---------------------------------- London, 1989. szeptember 6. (BBC, Panoráma) - Az angol fővárosban tartózkodik Szűrös Mátyás, a magyar országgyűlés elnöke, aki az Interparlamentáris Unió jubileumi konferenciájára érkezett ide. Ebből az alkalomból készítette a most következő interjút munkatársunk, Siklós István Szűrös Mátyással. - Magyarország szempontjából mi a jelentősége a mostani tanácskozásnak? - Mi egy reprezentatív küldöttséggel veszünk részt az Interparlamentáris Uniónak ezen a jubileumi konferenciáján, egyrészt azért, mert ezáltal is tiszteletünket akarjuk kifejezni Nagy-Britanniának, a parlamentek anyjának, a brit parlamentnek. Közismert, hogy Magyarország Angliával együtt és más országokkal együtt azon 9 ország közé tartozik, amelyek alapító tagjai ennek a nemzetközi szervezetnek, amely tulajdonképpen egyike az első nemzetközi szervezeteknek. Ez tehát a két történelmi vonatkozása és részben mai időszerűsége a dolognak, mert mi érdekeltek vagyunk a Nagy-Britanniával való kapcsolatok fejlesztésében, mely területen az utóbbi időben elég szép eredményeket értünk el. Tehát van előrehaladás bizonyos politikai területen, gazdasági és más vonatkozásban is. A kulturális kapcsolatok korábban is jók voltak, most inkább ami fellendült, ez a politikai párbeszéd és a gazdasági kapcsolatok területe. Ezenkívül fontos kérdések vannak napirenden, az emberi jogok kérdésétől kezdve a világűr kutatásáig, gazdasági együttműködés és így tovább. Tehát a napirenden lévő témák is érdekelnek minket, és azokban aktív szerepet igyekszünk játszani. (folyt.) 1989. szeptember 6., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Szűrös Mátyás londoni nyilatkozata - 1. folyt.
- A politikai kérdésekben nagy figyelem irányul Angliában a többpártrendszer megteremtése felé. Ezen a téren is folynak-e kapcsolatteremtő tárgyalások? - Itt arról van szó, hogy demokráciákkal demokráciák tudnak elég hatékonyan és sokrétűen együttműködni. Ezért tehát ha mi be akarunk illeszkedni az európai integrációs folyamatokba, annak egyik követelménye, hogy Magyarországon építsük ki a demokrácia rendszerét. Európában egyedülálló jelenség az, ami történik Magyarországon, tehát hogy egy szocialista országban egypártrendszerről többpártrendszerre térnek át, megteremtjük a parlamenti demokráciát. Miközben a politikai intézményrendszer reformja folyik, folyik a gazdasági reform is. A tulajdonviszonyok rugalmassá tételétől kezdve egyéb más feladatok megoldása van napirenden, tehát mi egy vegyes tulajdonú piacgazdaságot építünk ki. Mindezzel - ezek objektív követelmények - tehát modellváltás történik Magyarországon, és mindez lehetővé teszi majd azt, hogy a Nyugattal egyre magasabb szintre emeljük a kapcsolatainkat. Tehát felsorakozva integrálódunk azon országok sorába, amelyek parlamenti demokráciának vagy demokratikus berendezkedésű országoknak nevezhető a szó igazi értelmében. - Nem nehéz nagyon az embernek a dolga akkor, amikor a parlament, az országgyűlés nem teljesen népképviseleti alapon szerveződött, illetve létrejött parlament? (folyt.) 1989. szeptember 6., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Szűrös Mátyás londoni nyilatkozata - 2. folyt.
- Az biztos, hogy ma Magyarországnak, általában a vezetőknek nem könnyű a helyzete. Az Országgyűlés elnökének pedig különösen nem. Ugyanakkor azt szeretném hangsúlyozni, hogy akármennyire is vitatják ennek az Országgyűlésnek a legitimitását, nehéz elvitatni, mert egyike azon szervezeteknek Magyarországon, amely leginkább demokratikusan került megválasztásra. Természetesen egy meghatározott szituációban, de az összetétele inkább vitatható, és ha vitatják is ezt, tudomásul kell venni mindenkinek azt a történelmi tényt, hogy erre az Országgyűlésre történelmi küldetés hárul azáltal, hogy ez rakja le az alapjait a parlamenti demokráciának, vagy a képviseleti demokráciának, korszerű törvények megalkotásával. Már eddig is egész sor törvényt megalkottunk. Nagyon fontos ezek között az egyesülési törvény, gyülekezési törvény, gazdasági területen például a társasági törvény, a vállalkozói törvény, és most kerülnek majd a parlament elé az úgynevezett sarkalatos törvények: az új választójogi törvény, a pártokról szóló törvény, a köztársasági intézményről szóló törvény és ennek megfelelően az alkotmány módosítása, hogy eljussunk a szabad, demokratikus választásokig. Mi erre készülünk. Hogy ezekre a választásokra mikor kerül sor, az függ nagymértékben attól, hogy a nemzeti kerekasztal-tárgyaláson milyen eredmények születnek, és mindezt hogyan tudjuk a demokratikus intézményrendszeren keresztülvinni. - Az egyik legégetőbb kérdés, ami Angliában a sajtót, televíziót, rádiót foglalkoztatja, a keletnémet menekültek sorsa Magyarországon. Megvan ehhez a megfelelő törvénykezés vagy törvényhozás, hogy ezeknek a menekülteknek lehetővé tegye Magyarország, hogy Nyugat-Németországba jussanak? (folyt.) 1989. szeptember 6., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Szűrös Mátyás londoni nyilatkozata - 3. folyt.
- Igen, nekünk megvan hozzá az alapunk, megvannak az elvi alapok is, és meg kell mondani, hogy például a vízumrendszerünk vagy a határrendészetünk az egyik legliberálisabb a világon. Mi most a törvényhozásban, vagy a törvényhozás által egy olyan gyakorlatot alakítunk ki, hogy az megfeleljen elveinknek, tehát az emberi szabadságjogok és a polgári jogok alkalmazásában. Mi eddig is azt vallottuk, hogy például az utazáshoz való jog az alapvető emberi jog. Most ezt a gyakorlatban is kialakítjuk. Ez napirenden van Magyarországon most az állampolgársági törvény módosításával, és már a szeptemberi ülésszakon szerepel a ki- és bevándorlásról szóló törvénytervezet, a kiutazásról és útlevélről szóló törvény. Ez egyben azt is jelenti, hogy gyakorlatunkat nemcsak belső elveinkhez igazítjuk hozzá, hanem például a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányának a követelményéhez is. Ha mindezt figyelembe vesszük, tulajdonképpen megvan az alapja a mi részünkről ahhoz, hogy rendeződjék a Német Demokratikus Köztársaságból menekülni vagy távozni szándékozóknak az ügye, akik Magyarországon tartózkodnak jelenleg. Ez azonban a két német állam közötti esetleges megállapodásnak a függvénye, hogy ezt hosszabb távra rendezzék. Magyarország most például ezt mint egyszeri aktust le tudja bonyolítani akár a Vöröskereszt közreműködésével, és ebben Ausztria is partner, de nem szeretnénk, ha Magyarország a menekültek tranzitországává válna. Nekünk éppen elegendő tehert jelent az, ami nemzeti kötelességünk, hogy megfelelően fogadjuk a Romániából menekülő magyarokat, és biztosítsuk magyarországi beilleszkedésüket. Ami az NDK-s állampolgárokat illeti, akik a Német Szövetségi Köztársaságba kívánnak távozni, én úgy gondolom, hogy a napokban várható ennek a kérdésnek a rendezése. Itt nagyon fontos tehát, hogy a két német állam minél hamarabb egymás között közös nevezőre jusson. (folyt.) 1989. szeptember 6., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »