|
|
 |
|
 |
- Fidesz-interjú a hadseregről - 1. folyt.
|
Nagyon fontosnak tartják tehát a hadsereg depolitizálását.
Kijelentik, hogy a bevonuló katonák beosztása alkalmasság,
képzettség alapján történjen, és világnézeti-politikai szempontok ne
játsszanak itt szerepet.
Nagyon érdekes az egész beadványnak a története. Elterjedt
ugyanis az a vád, hogy a beadványt kívülről, laktanyán kívülről
vitték be és pusztán csak aláiratták a katonákkal -, tehát
valamilyen idegen politikai célt szolgálna.
Mint azt Pászthy Zsolt(?) őrvezető, az egyik aláíró elmondta: ez
nem igaz, ők maguk dolgoztak ezen, és már júniusban összeültek, hogy
megalkossák ezt a javaslatot. De sajnos elcsúsztak az időben, így
csak július 12-ikén tudták nyilvánosságra hozni.
A javaslatot 46-an írták alá, de az aláírásra mindössze két
napot hagytak -, azért hogy a politikai tisztek ne akadályozhassák
azt meg. Feltevése szerint legalább 150-en vagy 200-an is aláírták
volna ezt az 500 fős laktanyából.
Nagyon érdekes volt a tisztek reagálása. Rögtön megjelent az
elhárító tiszt, akit a központból küldtek le - és aki egyébként a
Münnich Ferenc Társaságnak a tagja - és a helyi politikai tiszt is
súlyos következményeket helyezett kilátásba. A katonák július végén
több napig bizonytalanságban voltak, hiszen nemcsak 30 nap fogdával
fenyegették meg őket, hanem a katonai ügyészséggel is, amely
bizonytalan, hogy hogyan döntött volna. Elképzelhető volt az is,
hogy akár többéves börtönbüntetést fognak ezért kapni.
Végül a Magyar Nemzetben közzétett állásfoglalás-részlet után a
közvélemény - legalább részben - tájékozódni tudott a javaslat
tartalmáról, és megkapták azt a politikai pártok is. Így a
honvédelmi miniszter számára kockázatossá vált ebből a dologból
valamilyen nagy ügyet csinálni, és végül is nem a katonai ügyészség
várt a fiatal honvédekre, hanem augusztusban nyugodtan
leszerelhettek. (folyt.)
1989. szeptember 3., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|