|
|
|
|
- Egyházügyi törvény - 1. folyt.
|
"Az egyháznak arra kellene törekednie, hogy a szabad jogállamban általános kiépülésére hagyatkozzon, és ebben úgy működjék mint bármely más társadalmi szervezet. Ha az államtól valóban meg akar szabadulni akkor ez azt jelenti, hogy nem törekszik különleges jogállásra. Nem akarja többé megőrizni az állam-egyháziság maradványait. Nem akar kitüntetett közjogi testület lenni. Nincs szükség semmilyen titkárságra, semmilyen vallásügyi tanácsra -, mert ha van ilyen, az biztos, hogy talál magának tennivalókat. A szokásjog alapján is kialakítja hogy közvetítsen, ellenőrizzen, hogy magát nélkülözhetetlenné tegye. Óriási baj lenne ha az egyház bármi ilyenbe belemenne. Az a cél, hogy teljes legyen az elszakadás az államtól. Ha az egyháznak bármilyen ügye van, akkor azt az illető szakminisztérium intézze el. Tehát az egyházi iskolák miatt nem kell külön vallásügyi tanács és titkárság, hanem ugyanolyan elbírálásuk legyen, mint bármely más magániskolának." A továbbiakban Dr. Sólyom László azt fejtegeti, hogy az egyháznak a legkeményebben szembe kell helyezkednie a főkegyúri jog továbbélésével - azzal a rendszerrel, amelynek keretében az egyházi méltóságok betöltése előzetes állami hozzájárulást igényel. Az egyházak jogainak tényleges lefektetését a következő indoklással helyteleníti a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Polgárjogi Tanszékének professzora: "Az ilyen aprólékos jogfelsorolásnak az az óriási veszélye, hogy az állami szervek kimondhatják, hogy az egyházat csakis ezek a jogok illetik meg. Minden új jogosítványért pedig küzdenie kell majd. Tehát az alapállás az kell, hogy legyen: legyen szabad ami nem tilos. Ezt kell lefektetni, és főleg gyakorolni. Nem kell külön kimondani, hogy az egyháznak joga van adományt gyűjteni, rádióállomást működtetni stb - mert ez, mint jogi személyt, megilleti. (folyt.)
1989. szeptember 10., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"Egyszer elfogtak bennünket a határőrök, felhúzott géppisztolyt fogtak ránk. Rövid, de velős beszélgetés után utunkra engedtek. Hozzátéve, hogy onnan 300 méterre van az az erdőkiszögellés, ahol érdemes betérni, s azután csak előre... Alkonyatig maradtunk a menekülőkkel. Nem sokkal az osztrák határ előtt mi ketten kiléptünk egy földútra, és visszatértünk Sopronba, majd az éjjel BUdapestre. Eleget láttunk. Másnap éjfélkor, azaz szeptem,ber 11-én megnyílt a magyar határ a keletnémetek előtt. Ezzel kezdetét vette a kelet-közép-európai diktatúrák öszeomlása. De hát ki tudta akkor, mire vezet a határnyitás? Talán a hatalomban lévő politikusok. Horn és Németh. S főleg Pozsgay..."
SZER-hallgató telefonja:
"Irena Maria Friedrich-Kiss vagyok. Telefonszámom: Waldkraiburg 08638-84-685. Vissza tudnának-e hívni? Nagyon fontos ügyben szeretnék beszélni önökkel, magyar televízió gyártásával kapcsolatosan, ugyanis vásároltam egy magyar gyártmányú televíziót és borzalmas nagy problémám történt. Kérem szépen, amennyiben mód és lehetőség van, hogy mikor beszélhetnénk telefonon, legyenek szívesek visszahívni. Köszönettel Waldkraiburgból, Kiss Irena Maria, Königsbergerstr.5."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|