|
|
|
|
Duna eltereléséről
|
München, 1989. szeptember 10. (SZER, Világhíradó) - Medgyessy Péter magyar és Pavel Hrivnak miniszterelnök-helyettes tegnap Pozsonyban tárgyalt a dunai vízilépcső építésével kapcsolatban a két állam között felmerült ellentétekről. Medgyessy szerint a Duna vizének átterelése csehszlovák területre az 1946-os párizsi békeszerződés és a két ország közötti 1976-os megállapodás megsértését jelentené. Az ügyben felhívtuk telefonon New-Yorkban a kérdés amerikai szakértőjét: Lipták Bélát, aki két kérdésünkre válaszolt. Az első kérdés: műszakilag hogyan védekezhet Magyarország az ellen, hogy Csehszlovákia Somorja felett átterelje a Dunát saját felségterületére? - Műszaki szempontból két lehetőséggel rendelkezünk. Az első az, hogy mi tereljük át a magunk oldalára a Dunát. A másik az, hogy nem engedjük az átterelt Duna vízét visszavezetni a Duna-mederbe. Az első megoldáshoz szükséges Ausztria közreműködése, mert a Dunát a magunk oldalára csak Ausztrián keresztül terelhetjük egy Haimburgnál induló, és a Kopcsány-Rajka vonalán haladó csatornával. E csatorna építési költségeit fedezhetnék a Dunakilitinél termelt árammal. Fontos hangsúlyozni, hogy e lépés nem sértené a békeszerződést, mert a magyar-csehszlovák határt jelentő Duna szakasz változatlan maradna. A második megoldás - tehát annak megtiltásához, hogy a Csehszlovákiába átterelt Duna vízét Gönyűnél visszaengedhessék a Duna jelenlegi medrébe - nincs szükség Ausztria közreműködésére. Ahhoz csak az kell, hogy a magyar fél ne fejezze be az alsó üzemcsatornát Bős és Gönyű között. Ha erre a csehszlovák fél önkényesen és szerződésszegő módon maga megépíti azt, úgy Magyarország a keletkező árvízveszély és egyéb felmérhetetlen károk miatt kénytelen lesz nem csak szóban, de tettekkel védekezni. (folyt.)
1989. szeptember 10., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"Egyszer elfogtak bennünket a határőrök, felhúzott géppisztolyt fogtak ránk. Rövid, de velős beszélgetés után utunkra engedtek. Hozzátéve, hogy onnan 300 méterre van az az erdőkiszögellés, ahol érdemes betérni, s azután csak előre... Alkonyatig maradtunk a menekülőkkel. Nem sokkal az osztrák határ előtt mi ketten kiléptünk egy földútra, és visszatértünk Sopronba, majd az éjjel BUdapestre. Eleget láttunk. Másnap éjfélkor, azaz szeptem,ber 11-én megnyílt a magyar határ a keletnémetek előtt. Ezzel kezdetét vette a kelet-közép-európai diktatúrák öszeomlása. De hát ki tudta akkor, mire vezet a határnyitás? Talán a hatalomban lévő politikusok. Horn és Németh. S főleg Pozsgay..."
SZER-hallgató telefonja:
"Irena Maria Friedrich-Kiss vagyok. Telefonszámom: Waldkraiburg 08638-84-685. Vissza tudnának-e hívni? Nagyon fontos ügyben szeretnék beszélni önökkel, magyar televízió gyártásával kapcsolatosan, ugyanis vásároltam egy magyar gyártmányú televíziót és borzalmas nagy problémám történt. Kérem szépen, amennyiben mód és lehetőség van, hogy mikor beszélhetnénk telefonon, legyenek szívesek visszahívni. Köszönettel Waldkraiburgból, Kiss Irena Maria, Königsbergerstr.5."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|