|
|
 |
|
 |
Szovjet infláció
|
Moszkva, 1989. szeptember 10. vasárnap (MTI-tud) - Ez év első felében a Szovjetunióban 8,9 milliárd rubel hagyta el a pénzjegynyomda gépeit, egyharmaddal több, mint az előző év azonos időszakában. Ezen összeg mögött - írja szombat esti moszkvai számában az Izvesztyija - semmilyen áru és szolgáltatás sem áll. A szovjetunióbeli növekvő inflációval, a lehetséges kiút keresésével foglalkozik a lap vezércikke.
Ami a hivatalos statisztikai adatokat illeti, azok szerint 15
milliárd rubellel (7,8 százalékkal) nőtt az árukibocsátás; a
szolgáltatások értéke 3 milliárddal (10,2 százalékkal) nagyobb. Ez
összesen 18 százalék, szemben a lakosság pénzjövedelmének 28
százalékos növekedésével.
Az elmúlt fél év eredményei érzékletesen bizonyítják a tétel
igazságát: a kiskereskedelmi árak növekedése az infláció
elkerülhetetlen következménye, ugyanakkor ösztönzője is. A
kiskereskedelmi áruforgalom növekedését az első félévben 25
százalékban az árak növekedése tette ki. A kialakult áruhiány a
pénzek mind nagyobb részét tereli a takarékpénztárakba vagy
matracokba, harisnyákba. Fél év alatt 17,7 milliárd rubellel nőtt a
betétállomány, amely ma már több mint 314 milliárd.
Nehezen lehet értelmes anyagi ösztönzésről beszélni a
munkahelyeken, ha a több pénzt nincs mire elkölteni - folytatódik az
Izvesztyija cikke. A jelenlegi gazdasági mechanizmus képtelen gátat
szabni a normán felüli, tehát eladhatatlan áruk termelésének, s így
csak a raktárkészletek duzzadnak tovább. A vállalati és dolgozói
jövedelmek ennek folytán nem függenek a munka végeredményétől.
Kísérletek történtek bizonyos adómódosításokra, egyéb
korlátozásokra.
A vezércikk szerint azonban a korlátozás helyett az ösztönzésé
az ésszerű út. Azokat a tevékenységeket kell ösztönözni, amelyek
jelentősen hozzájárulnak a hiánycikkek körének szűkítéséhez. A
tervek szerint 1990-ben a kiskereskedelmi áruforgalom értékének el
kell érnie a 435 milliárd rubelt, ami 1989-hez képest 40 milliárdos
növekedés. Szakértők szerint egy ilyen mértékű növekedés elégséges
lenne a lakossági pénzügyi egyensúly megteremtésére. Ehhez azonban a
gazdaság minden szektorának együttműködése szükséges, legyen az
állami vagy szövetkezeti. Ezért is előzi meg nagy várakozás a
Legfelsőbb Tanács hamarosan megkezdődő ülésszakán elfogadandó új
törvényeket - fejeződik be a cikk. +++
1989. szeptember 10., vasárnap 13:00
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"Egyszer elfogtak bennünket a határőrök, felhúzott géppisztolyt fogtak ránk. Rövid, de velős beszélgetés után utunkra engedtek. Hozzátéve, hogy onnan 300 méterre van az az erdőkiszögellés, ahol érdemes betérni, s azután csak előre... Alkonyatig maradtunk a menekülőkkel. Nem sokkal az osztrák határ előtt mi ketten kiléptünk egy földútra, és visszatértünk Sopronba, majd az éjjel BUdapestre. Eleget láttunk. Másnap éjfélkor, azaz szeptem,ber 11-én megnyílt a magyar határ a keletnémetek előtt. Ezzel kezdetét vette a kelet-közép-európai diktatúrák öszeomlása. De hát ki tudta akkor, mire vezet a határnyitás? Talán a hatalomban lévő politikusok. Horn és Németh. S főleg Pozsgay..."
SZER-hallgató telefonja:
"Irena Maria Friedrich-Kiss vagyok. Telefonszámom: Waldkraiburg 08638-84-685. Vissza tudnának-e hívni? Nagyon fontos ügyben szeretnék beszélni önökkel, magyar televízió gyártásával kapcsolatosan, ugyanis vásároltam egy magyar gyártmányú televíziót és borzalmas nagy problémám történt. Kérem szépen, amennyiben mód és lehetőség van, hogy mikor beszélhetnénk telefonon, legyenek szívesek visszahívni. Köszönettel Waldkraiburgból, Kiss Irena Maria, Königsbergerstr.5."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|