|
|
|
|
India: Lehet egy botránnyal több? (2.rész)
|
A Kongresszus párt tehát felvette a kesztyűt. A harcmodort ugyan nem ő választotta meg, de hamar világossá vált, hogy számára nem hátrányos a közélet tisztaságának kampánytémává tétele. Viswanath Pratap Szinghet, a Dzsanata Dal elnökét, az ellenzék vezéralakját a kormánypárti sajtóban két hét leforgása alatt gyors egymásutánban a következőkkel vádolták meg: 1.) Allahabadi választókerületében tavaly nyáron folytatott kampánya során ,,hozzájárulásokat,, fogadott el Hadzsi Masztantól, a bombayi alvilág időközben politikussá előlépett egykori ,,keresztapjától,,; 2.) Titkos levelezésben állt az amerikai nagykövetség egyik rejtélyes tisztségviselőjével, és 3.) Amikor pénzügyminiszter volt (1985-87) - fia közvetítésével - összesen 21 millió dollárt helyezett letétbe egy karib-tengeri miniállam, St. Kitts ,,forró pénzekre,, szakosodott bankjában. A vádpontokat a lapok Szingh saját kezűleg aláírt, súlyosan kompromittáló leveleinek fénymásolataival illusztrálták. A sajtó nap mint nap a ,,nyomozó újságírás,, gyöngyszemeit szórta az olvasók elé: interjú Hadzsi Masztannal és mindazokkal, akiknek valaha is közük volt hozzá és Szingh allahabadi kampányához; Szingh CIA-kapcsolatainak háttere; banktechnikai elemzés az állítólagos St. Kitts-i ügylet lebonyolításáról, az elemzés aprólékos szakmai cáfolata és így tovább. Erősen kétséges, hogy e tüzijáték fényénél válna világossá, mi igaz a vádakból és mi nem, de pusztán az a tény, hogy Szingh egyszeriben mérgezett nyilak fő célpontja lett, annak elismerésével egyenlő, hogy a Dzsanata Dal elnökét nem csak az ellenzék, hanem a Kongresszus párt is Radzsiv Gandhi egyetlen komoly vetélytársának tekinti a miniszterelnöki tisztségért folyó harcban. Egy tábornok ,,szenzációs leleplezéseinek,, fényében az indiai ellenzék most Radzsiv Gandhi azonnali lemondását követeli. Az India Today című hírmagazinban megjelent exkluzív interjújában Krisnaszwami Szundardzsi tábornok, az indiai hadsereg egykori vezérkari főnöke azt állítja, hogy ha annak idején a fegyvervásárlási ügylet lemondásával fenyegették volna meg a Bofors-céget, akkor ,,99,9 százalékos valószinűséggel,, ki lehetett volna deríteni, kik kapták a tetemes összegű közvetítői jutalékokat. Ő maga e módszer alkalmazását javasolta Radzsiv Gandhinak, ám a miniszterelnök elvetette az elképzelést. +++ Erdész Jenő (Új-Delhi), MTI-Panoráma
1989. szeptember 10., vasárnap 11:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"Egyszer elfogtak bennünket a határőrök, felhúzott géppisztolyt fogtak ránk. Rövid, de velős beszélgetés után utunkra engedtek. Hozzátéve, hogy onnan 300 méterre van az az erdőkiszögellés, ahol érdemes betérni, s azután csak előre... Alkonyatig maradtunk a menekülőkkel. Nem sokkal az osztrák határ előtt mi ketten kiléptünk egy földútra, és visszatértünk Sopronba, majd az éjjel BUdapestre. Eleget láttunk. Másnap éjfélkor, azaz szeptem,ber 11-én megnyílt a magyar határ a keletnémetek előtt. Ezzel kezdetét vette a kelet-közép-európai diktatúrák öszeomlása. De hát ki tudta akkor, mire vezet a határnyitás? Talán a hatalomban lévő politikusok. Horn és Németh. S főleg Pozsgay..."
SZER-hallgató telefonja:
"Irena Maria Friedrich-Kiss vagyok. Telefonszámom: Waldkraiburg 08638-84-685. Vissza tudnának-e hívni? Nagyon fontos ügyben szeretnék beszélni önökkel, magyar televízió gyártásával kapcsolatosan, ugyanis vásároltam egy magyar gyártmányú televíziót és borzalmas nagy problémám történt. Kérem szépen, amennyiben mód és lehetőség van, hogy mikor beszélhetnénk telefonon, legyenek szívesek visszahívni. Köszönettel Waldkraiburgból, Kiss Irena Maria, Königsbergerstr.5."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|