|
|
|
|
NDK-menekültek - osztrák sajtó (1.rész)
|
Sebestyén Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
Bécs, 1989. szeptember 6. szerda (MTI-tud.) - A türelem és az idegek próbájának nevezte szerdán a Kurier, Ausztria egyik legnagyobb példányszámú napilapja a Magyarországon tartózkodó NDK-beli menekültek ügyét. Kommentárjában saját értesüléseire hivatkozva úgy jellemzi a probléma mostani állapotát, hogy a jelenleg vezető nélküli NDK-beli ,,csúcson,, ingerültség és tanácstalanság uralkodik, a magyar vezetés kényes manővereket hajt végre, az NSZK igyekszik a kérdést politikairól humánus síkra átterelni, Ausztria pedig a menekültek átutazását lehetőleg vöröskeresztes akció szintjén megtartani, hogy ne terhelje tovább az NDK-val való kapcsolatait.
- Különösen bonyolult a helyzet Magyarorország számára, amely egyidejűleg akar mindkét német állam kedvére tenni. Egyrészt el akarja kerülni, hogy a keleti tömbön belül átjáróházzá váljék (és ezzel bel- és külpolitikailag veszélyeztesse nehéz reformvonalát), másrészt meg akarja akadályozni, hogy túlságosan kemény bánásmóddal az NDK-beliek szervezetlen menekülésének hullámát zúdítsa az osztrák határra. A magyar vezetés NSZK-NDK megegyezést remél a keletnémetek ezreinek nyugatra való legális eljuttatására. A tömeges elszállítás késedelme - legalábbis egyes magyarországi politikusok ezzel számolnak - különválaszthatja az elszánt kiutazni akarókat a csak hozzájuk sodródóttaktól, s így a menekültek egy részének az NDK-ba történő visszatérése révén enyhülhet a Budapest-Kelet-Berlin viszony - írja a bécsi újság. E témáról szerdán számos más írás is napvilágot látott az osztrák sajtóban, amelyet továbbra is élénken foglalkoztat az NDK-menekültek sorsa. A Neue Arbeiter Zeitung című bécsi szocialista lap a magyar politikát ez ügyben terhelő másfajta dilemmát emel ki, s ezt kutyaszorítónak nevezi. Mint írja, az NDK-val kötött megállapodás szerint a magyarok nem engedhetnek távozni harmadik országokba olyan NDK-állampolgárokat, akiknek csak Magyarországra szóló utazási engedélyük van, s e megállapodás felmondása csaknem teljes szakítást jelentene az NDK-val. Másfelől az NSZK a magyarok legfontosabb nyugati kereskedelmi partnere, továbbá Magyarországnak igen nagy érdeke fűződik ahhoz, hogy az emberjogi kérdésekben teljes elismertséget élvezzen. (folyt.)
1989. szeptember 6., szerda 18:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"Egyszer elfogtak bennünket a határőrök, felhúzott géppisztolyt fogtak ránk. Rövid, de velős beszélgetés után utunkra engedtek. Hozzátéve, hogy onnan 300 méterre van az az erdőkiszögellés, ahol érdemes betérni, s azután csak előre... Alkonyatig maradtunk a menekülőkkel. Nem sokkal az osztrák határ előtt mi ketten kiléptünk egy földútra, és visszatértünk Sopronba, majd az éjjel BUdapestre. Eleget láttunk. Másnap éjfélkor, azaz szeptem,ber 11-én megnyílt a magyar határ a keletnémetek előtt. Ezzel kezdetét vette a kelet-közép-európai diktatúrák öszeomlása. De hát ki tudta akkor, mire vezet a határnyitás? Talán a hatalomban lévő politikusok. Horn és Németh. S főleg Pozsgay..."
SZER-hallgató telefonja:
"Irena Maria Friedrich-Kiss vagyok. Telefonszámom: Waldkraiburg 08638-84-685. Vissza tudnának-e hívni? Nagyon fontos ügyben szeretnék beszélni önökkel, magyar televízió gyártásával kapcsolatosan, ugyanis vásároltam egy magyar gyártmányú televíziót és borzalmas nagy problémám történt. Kérem szépen, amennyiben mód és lehetőség van, hogy mikor beszélhetnénk telefonon, legyenek szívesek visszahívni. Köszönettel Waldkraiburgból, Kiss Irena Maria, Königsbergerstr.5."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|