|
|
|
|
Tanévnyitó a Politikai Főiskolán (1. rész)
|
1989. szeptember 4., hétfő - A Politikai Főiskola mindaddig folytatja tevékenységét, amíg a politológusképzés feladatait az állami felsőoktatás át nem veszi. A hallgatók tehát a felvételük idején érvényes előírások szerint fejezik be tanulmányaikat - jelentette ki Romány Pál, a Politikai Főiskola rektora az intézmény tanévnyitó ünnepségén hétfőn, a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában.
Romány Pál azért tartotta szükségesnek ezt a kérdést megnyitó beszédében tisztázni, mert a korábbi megnyilatkozások a főiskola sorsáról sok félreértésre adtak okot, zavart keltettek. A félreértések alapja az az év elején született javaslat, hogy egyértelműen ketté kell választani az egyetemi rendszerű és állami érvényű politikatudományi képzést, valamint az MSZMP számára szükséges pártoktatást, pártpolitikai kutatást és képzést. Erről májusban döntött az MSZMP akkori Politikai Bizottsága. A Minisztertanács, illetve az Elnöki Tanács azonban majd csak a hatályos jogszabályok felülvizsgálata, a szükséges és lehetséges módosítások kidolgozása után hozza meg határozatát - mondotta. Pontatlan tehát minden olyan információ, amely szerint az MSZMP megszünteti a főiskolát. Szándéka az, hogy szélesebb alapokra helyezzék a politikatudományi képzést. Az MSZMP viszont - építve a főiskola szellemi-anyagi lehetőségeire - létrehozza a maga pártpolitikai kutatási-képzési bázisát - szögezte le a rektor. Romány Pál nagy vonalakban vázolta a négy évtizede fennálló oktatási intézmény történetét, majd javaslatként is felfoghatóan tette fel a kérdést: nem volna-e itt az ideje ismét több hallgatót, aspiránst fogadni a szomszédos országokból, hogy jobban ismerjék és megértsék egymást - legalább a következő nemzedékek? Lépéseket kellene tenni ennek érdekében, még akkor is, ha gyors viszonzás nem várható. A szomszédos országokkal, értelmiségükkel, fiataljaikkal való tartalmas kapcsolatok erősítése, kiépítése nem egy párt, hanem az egyetemes magyarság és egyben az ország érdeke - hangoztatta. Annak a véleményének adott hangot, hogy Európában, a sűrűn változó országhatárok, államformák, címerek, a kivándorlások, át- és kitelepítések gyökereket tépő világában sajátos dimenziója van a kapcsolatépítésnek, különösen a társadalomtudományi diszciplinákban. (folyt. köv.)
1989. szeptember 4., hétfő 17:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"Egyszer elfogtak bennünket a határőrök, felhúzott géppisztolyt fogtak ránk. Rövid, de velős beszélgetés után utunkra engedtek. Hozzátéve, hogy onnan 300 méterre van az az erdőkiszögellés, ahol érdemes betérni, s azután csak előre... Alkonyatig maradtunk a menekülőkkel. Nem sokkal az osztrák határ előtt mi ketten kiléptünk egy földútra, és visszatértünk Sopronba, majd az éjjel BUdapestre. Eleget láttunk. Másnap éjfélkor, azaz szeptem,ber 11-én megnyílt a magyar határ a keletnémetek előtt. Ezzel kezdetét vette a kelet-közép-európai diktatúrák öszeomlása. De hát ki tudta akkor, mire vezet a határnyitás? Talán a hatalomban lévő politikusok. Horn és Németh. S főleg Pozsgay..."
SZER-hallgató telefonja:
"Irena Maria Friedrich-Kiss vagyok. Telefonszámom: Waldkraiburg 08638-84-685. Vissza tudnának-e hívni? Nagyon fontos ügyben szeretnék beszélni önökkel, magyar televízió gyártásával kapcsolatosan, ugyanis vásároltam egy magyar gyártmányú televíziót és borzalmas nagy problémám történt. Kérem szépen, amennyiben mód és lehetőség van, hogy mikor beszélhetnénk telefonon, legyenek szívesek visszahívni. Köszönettel Waldkraiburgból, Kiss Irena Maria, Königsbergerstr.5."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|