|
|
|
|
Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. szeptember 15., péntek - Pénteken ülést tartott az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága. A bizottság tagjai először a mezőgazdasági bizottsággal közösen Vassné Nyéki Ilona javaslatát vitatták meg a földtörvény módosításáról. A képviselőnő javaslatában azt szorgalmazta, hogy fagyasszák be a földek adásvételét az új, komplex földtörvény megalkotásáig, mert a tulajdonreform várhatóan lényeges változásokat hoz majd a föld tulajdonjogát illetően is. A két bizottság egyetértett azzal: javasolják az Országgyűlésnek, hogy az ismételten vitassa meg a földek adás-vétele befagyasztásának kérdését. Ez a felvetés ugyanis korábban már szerepelt az Országgyűlés napirendjén, de a honatyák akkor nem értettek egyet vele. A témával összefüggésben több felszólaló hangsúlyozta: amennyiben a földtörvényre vonatkozó módosító javaslat a parlament elé kerül, kívánatos, hogy azt az Országgyűlés többi bizottsága is tárgyalja meg.
Ezután a jogi bizottság önállóan folytatta munkáját, s több fontos törvényjavaslatról mondott véleményt. Megtárgyalták az Állami Számvevőszék felállításáról szóló törvényjavaslatot, amely a képviselők szerint több tekintetben még további pontosításra, egyszerűsítésre szorul. Így például többen kifogásolták, hogy a jogszabály-tervezet nem tartalmazza pontosan azokat a feltételeket, amelyek alapján valaki az Állami Számvevőszék tagja lehet, s nem tisztázza egyértelműen azt sem, hogy az intézménynél betöltött tisztség milyen más tevékenységekkel minősül összeférhetetlennek. A bizottság tagjai egyetértettek abban, hogy az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökét 12 évre válasszák meg, bár ezt az Ellenzéki Kerekasztal elfogadhatatlannak tartja. A képviselők némi vita után elfogadták a törvényjavaslatnak azt a passzusát, hogy az Állami Számvevőszék létrehozásával egyidejűleg - amelynek alapvető feladata az állami pénzügyek ellenőrzése lenne - megszűnne a népi ellenőrzés rendszere. Az ezzel vitázó észrevételek lényege az volt, hogy a népi ellenőrzésnek van egy olyan, már bevált, jól működő rendje, amelyet kár lenne megbontani. Ezt követően a Büntető Törvénykönyv, illetve a Büntetőeljárási Törvény módosításáról szóló törvényjavaslatokról mondták el véleményüket a képviselők. (folyt.köv.)
1989. szeptember 15., péntek 20:58
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
" Az ezt követő hét végén, szeptember 9-én és 10-én újra kiszálltam a nagypolitika parlamenti "csodálásából", egyik kollégámmal Sopronba kirándultunk megnézni, mi a helyzet a határon. Elképesztő volt, amit találtunk... Mulatságos volt, ahogy Sopronból elindulva gyalogszerrel alig két óra leforgása alatt átsétáltunk az osztrák-magyar határon. Útközben találkoztunk ugyan határőrökkel, de ránk sem hederítettek. Az egykori vasfüggöny ropmjaiban is félelmetes kulisszái között bolyongtunk, térkép nélkül, csupán ösztöneinkre hallgatva. Egy vízmosáson átmászva azt vettük észre, hogy orrunk előtt kicsiny osztrák zászló fityeg. Illegális határátlépőkká váltunk. Leszedtük a zászlót, törtünk egyméternyi szögesdrótot emlékbe, és visszafordultunk."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|