|
|
|
|
Politikai egyeztető tárgyalások (2. rész)
|
A másik két tárgyaló fél tudomásul vette Pozsgay Imre bejelentését. Az Ellenzéki Kerekasztal ezt még azzal indítványozta kiegészíteni, hogy azokat a kérdéseket, amelyek nem tartoznak a tárgyalások témakörébe és további megbeszéléseket igényelnek, a felek később tárgyalják meg. Az elhangzottakat figyelembe véve az elnöklő Gál Zoltán bejelentette, hogy azokat a kérdéseket veszik sorra, amelyek a sarkalatos törvények - alkotmánymódosítás, választójogi törvény, párttörvény - megvitatása során nyitva maradtak. Az alkotmánymódosítással kapcsolatos kérdések közül először a közösségi tulajdonra vonatkozó vita végére sikerült pontot tenni. A Harmadik Oldal azt szerette volna elérni, hogy a módosított alkotmányba kerüljön be a termelői önigazgatói tulajdonforma, s ennek támogatása. Az EKA és a Harmadik Oldal közötti tulajdonfilozófiai vitát követően a felek végülis elfogadták az EKA kompromisszumos szövegindítványát. Ez pedig a következő: ,,Az állam elismeri a termelői önigazgatás és az önkormányzat tulajdonának létrejöttét és működését.,, Jelentős előrelépés történt az Alkotmánybíróság felállításának kérdésében. Az EKA képviseletében Tölgyessy Péter a legutóbbi ülésen felvetett MSZMP-indítványra reagálva kifejtette: az Ellenzéki Kerekasztal el tudja fogadni az Alkotmánybíróság intézményének felállítását, ha megállapodás születik az alkotmánymódosítás teljes szövegében, illetőleg a felek megegyeznek az Alkotmánybíróság intézményére vonatkozó törvénytervezet részleteiben is. Ugyanakkor az EKA ragaszkodik ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság döntéseit a Parlament sem egyszerű, sem kétharmados szótöbbséggel ne változtathassa meg. Szintén fontos kérdésnek tartja az EKA a testület tagjainak megválasztását. Javaslata: az Alkotmánybíróság 15 fős legyen, s az alkotmánybírák megbizatása 9 évre szóljon. Indítványozta továbbá, hogy öt alkotmánybírót a jelenlegi, ötöt az új Országgyűlés válasszon meg, a további öt kijelölése pedig az új Országgyűlés felállása után három évvel történjen. Lényeges kérdésként vetették még fel, hogy az Alkotmánybíróság elnökét ne a Parlament válassza meg, hanem titkos szavazással maguk az alkotmánybírók. (folyt.köv.)
1989. szeptember 15., péntek 20:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
" Az ezt követő hét végén, szeptember 9-én és 10-én újra kiszálltam a nagypolitika parlamenti "csodálásából", egyik kollégámmal Sopronba kirándultunk megnézni, mi a helyzet a határon. Elképesztő volt, amit találtunk... Mulatságos volt, ahogy Sopronból elindulva gyalogszerrel alig két óra leforgása alatt átsétáltunk az osztrák-magyar határon. Útközben találkoztunk ugyan határőrökkel, de ránk sem hederítettek. Az egykori vasfüggöny ropmjaiban is félelmetes kulisszái között bolyongtunk, térkép nélkül, csupán ösztöneinkre hallgatva. Egy vízmosáson átmászva azt vettük észre, hogy orrunk előtt kicsiny osztrák zászló fityeg. Illegális határátlépőkká váltunk. Leszedtük a zászlót, törtünk egyméternyi szögesdrótot emlékbe, és visszafordultunk."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|