|
|
 |
|
 |
Politikai egyeztető tárgyalások (5. rész)
|
A fegyveres erők és a rendőrség alkotmányos szabályozásának
kérdésében továbbra is vita van a felek között az állambiztonság
védelmére hivatott szervezet hovatartozását illetően. Az MSZMP és a
Harmadik Oldal álláspontja az, hogy a rendőrség feladatainak körébe
tartozzon az állambiztonság védelme. Az EKA viszont a
Minisztertanácsnak alárendelt külön szervezet felállítását
javasolja. Szerintük a rendőrség feladataitól el kell különíteni a
politikai rendőrség feladatait. Ezt egyebek közt azzal indokolják,
hogy az államvédelmi feladatok rendkívül erősen kapcsolódnak a
pártok és a parlament tevékenységéhez. Ugyanakkor az államvédelem és
az állambiztonság kifejezések eléggé rossz emlékűek, ezért
indítványozzák, hogy német mintára alkotmányvédelmi hivatal
elnevezéssel különítsék el ezt a szervezetet, amely a kormánynak
lenne alárendelve, s felette az alkotmánybíróság és a parlament
illetékes bizottsága is felügyeletet látna el. A Harmadik Oldal
nevében Nagy Imre úgy vélekedett, hggy a politikai rendőrség
elkülönítéséről esetleg az új parlament dönthetne, addig pedig
áthidaló megoldás lenne, ha az átmenet időszakában megfelelő
parlamenti kontrollal működne az államvédelmi intézmény. A fennálló
nézetkülönbségekre való tekintettel e kérdés megvitatását
visszautalták a szakbizottság elé.
Elvi megállapodás jött létre viszont arról, hogy a rendőrség és
a fegyveres erők állományának párttagságát nem kellene az
alkotmányban rendezni. Csupán egy keretszabály megalkotására lenne
szükség, amely kimondaná, hogy a kérdésről alkotmányerejű
szabályozás intézkedik. A fegyveres erők és testületek tagjainak
párttagságára a párttörvény tárgyalásakor visszatérnek.
Megvitatták az Ellenzéki Kerekasztal indítványát, miszerint a
Magyar Néphadsereg nevét változtassák át Magyar Honvédségre. Az EKA
ezt azzal indokolta, hogy a Magyar Honvédség elnevezés elfogadásával
az alkotmánymódosítás során visszatérnének a hagyományokhoz.
Tölgyessy Péter kifejtette, hogy ez az elnevezés az 1848-49-es
szabadságharc sajátja, s 1945 után is használták a Magyar Honvédség
nevet. Pozsgay Imre erre úgy válaszolt, hogy az MSZMP nem látja elvi
akadályát az EKA javaslatának. Gyakorlatilag azonban tájékozódásra
van szüksége. (folyt.köv.)
1989. szeptember 11., hétfő 20:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
" Az ezt követő hét végén, szeptember 9-én és 10-én újra kiszálltam a nagypolitika parlamenti "csodálásából", egyik kollégámmal Sopronba kirándultunk megnézni, mi a helyzet a határon. Elképesztő volt, amit találtunk... Mulatságos volt, ahogy Sopronból elindulva gyalogszerrel alig két óra leforgása alatt átsétáltunk az osztrák-magyar határon. Útközben találkoztunk ugyan határőrökkel, de ránk sem hederítettek. Az egykori vasfüggöny ropmjaiban is félelmetes kulisszái között bolyongtunk, térkép nélkül, csupán ösztöneinkre hallgatva. Egy vízmosáson átmászva azt vettük észre, hogy orrunk előtt kicsiny osztrák zászló fityeg. Illegális határátlépőkká váltunk. Leszedtük a zászlót, törtünk egyméternyi szögesdrótot emlékbe, és visszafordultunk."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|