|
|
|
|
Herendi Munkástanács
|
München, 1989. szeptember 9. (SZER, A munka világa) - A Herendi Porcelángyárban nemrég megalakult - 1956 óta első - magyarországi munkástanács szervezője, Palkovits Imre beszél az alakulás óta eltelt időszak eseményeiről. - Hányan léptek be a Munkástanácsba? Voltak-e kilépők? - Jelenleg 1400 fölött néhány személlyel rendelkezünk, illetve ennyien vagyunk a munkástanácson belül. Most belépés ennyi történt, de ugyanakkor kilépés is történt néhány, mert maga a szakszervezet - amit mi végül is feleslegesnek tartottunk a gyáron belül - nem adja olyan könnyen a pozícióit és ugyanolyan módszerekkel, ahogy mi megalakultunk, illetve kikiáltottuk magunkat az egyesülési törvény alapján, ők is ilyen módon hoztak létre egy ideiglenes helyi szervezetet. Mert a régi szakszervezet vezetése lemondott, és nem volt semmiféle szakszervezeti vezetés, csak maga a tagság. Most erre az ágazati szakszervezeti rész a SZOT-on belül, ezek létrehozták amit az imént említettem, ilyen módon egy ideiglenes szervezetet, és ők próbálkoznak különböző - általunk nem éppen tisztességesnek tartott - módszerekkel, hogy elnyerjék az embereknek a bizalmát. - Tehát akik ide beléptek, elképzelhető, hogy nem egészen a saját akaratukból léptek be, esetleg félrevezették őket? - Az olyan módon történt, akik oda beléptek, illetve maradtak szakszervezeti tagok, azok nem egy jelentős létszám, és a személyi kör sem jelentős, mert fizikai dolgozók és a vezetői réteg nagy többsége kilépett magából a régi szakszervezetből. Az más kérdés, hogy a vezetők nem léptek még be jelenleg a munkástanácsba, érzik azt az ellenszenvet még, ami ugye kialakult a dolgozók részéről. (folyt.)
1989. szeptember 9., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
" Az ezt követő hét végén, szeptember 9-én és 10-én újra kiszálltam a nagypolitika parlamenti "csodálásából", egyik kollégámmal Sopronba kirándultunk megnézni, mi a helyzet a határon. Elképesztő volt, amit találtunk... Mulatságos volt, ahogy Sopronból elindulva gyalogszerrel alig két óra leforgása alatt átsétáltunk az osztrák-magyar határon. Útközben találkoztunk ugyan határőrökkel, de ránk sem hederítettek. Az egykori vasfüggöny ropmjaiban is félelmetes kulisszái között bolyongtunk, térkép nélkül, csupán ösztöneinkre hallgatva. Egy vízmosáson átmászva azt vettük észre, hogy orrunk előtt kicsiny osztrák zászló fityeg. Illegális határátlépőkká váltunk. Leszedtük a zászlót, törtünk egyméternyi szögesdrótot emlékbe, és visszafordultunk."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|