|
|
|
|
Háromoldalú politikai tárgyalások (5. rész)
|
A vitában szó volt arról, hogy a pártok finanszírozásának kérdésében az EKA eredeti álláspontjához képest több engedményt tett. Így például már nem tartja szükségesnek, hogy az összes társadalmi szervezet vagyonát egy körben tegyék átvilágíthatóvá. Elfogadta, hogy az ifjúsági szervezetek és a szakszervezetek külön-külön, egymás között oldják meg az ifjúság, illetőleg az érdekvédelmi szervezetek vagyonával kapcsolatos problémákat. Ugyancsak hozzájárultak ahhoz, hogy az MSZMP nem az egész vagyonát, hanem annak csak egynegyedét kívánja alku tárgyává tenni. Ugyanakkor az EKA képviselői fenntartásukat hangoztatták azzal kapcsolatban, hogy az MSZMP makacsul kitart eredeti álláspontja mellett, miszerint vagyonával csak tagjainak köteles elszámolni. Az EKA szerint az MSZMP állampártként, privilegizált helyzetben tett szert vagyona jelentékeny részére, ezért köteles arról az egész társadalom előtt elszámolni. Gaskó István (EKA) beszámolt arról, hogy az Ellenzéki Kerekasztal képviselői szerdán tárgyaltak Raft Miklós államtitkárral, a Minisztertanács Hivatalának elnökével az MSZMP részéről a kormány rendelkezésére bocsátott 2,1 milliárd forintos vagyon, javarészt ingatlan sorsáról. Hangsúlyozta: kezdeti lépésként sem tartják elfogadhatónak az első ajánlatot, amely szerint az ellenzéki szervezetek a fővárosban két épületet kapnának, egyet a központban, egyet külterületen. Különösen, hogy vidéki infrastruktúráról szó sem esett. Márpedig így a sokat hangoztatott esélyegyenlőség felé haladásra vidéken tovább csökken a remény. Pozsgay Imre válaszában nagyon fontos kijelentésnek minősítette, hogy az MSZMP egyetértését fejezte ki azzal, miszerint a többpártrendszer nem kerülhet többe az egypártrendszernél. Emlékeztetett arra, hogy a párttörvényről szóló megállapodással az MSZMP kötelezőnek tartja vagyonának átvilágítását. Ezzel kapcsolatban azonban megerősítette az MSZMP azon elvi álláspontját, hogy a háromoldalú tárgyalásokat nem tartja illetékesnek a vagyonáról való elszámolásra. Végezetül megjegyezte: megérti az ellenzéki pártoknak az átmeneti időszakban való működéssel kapcsolatos kérdéseit. Ugyanakkor ezeket jogalkotáson kívülieknek minősítette. Épp ezért megkérdezte: mi az akadálya, hogy a párttörvény vonatkozásában kimondassék a konszenzus. (folyt.köv.)
1989. szeptember 6., szerda 22:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
" Az ezt követő hét végén, szeptember 9-én és 10-én újra kiszálltam a nagypolitika parlamenti "csodálásából", egyik kollégámmal Sopronba kirándultunk megnézni, mi a helyzet a határon. Elképesztő volt, amit találtunk... Mulatságos volt, ahogy Sopronból elindulva gyalogszerrel alig két óra leforgása alatt átsétáltunk az osztrák-magyar határon. Útközben találkoztunk ugyan határőrökkel, de ránk sem hederítettek. Az egykori vasfüggöny ropmjaiban is félelmetes kulisszái között bolyongtunk, térkép nélkül, csupán ösztöneinkre hallgatva. Egy vízmosáson átmászva azt vettük észre, hogy orrunk előtt kicsiny osztrák zászló fityeg. Illegális határátlépőkká váltunk. Leszedtük a zászlót, törtünk egyméternyi szögesdrótot emlékbe, és visszafordultunk."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|