|
|
 |
|
 |
Pozsgay Imre is szurkolt az öttusa vb-n... (8. rész)
|
Jött Mizsér Attila Fáraó nyergében, s az első helyhez 1039
pontot kellett szreznie. A közönség egyemberként,
lélegzet-visszafojtva figyelte 1985 világbajnokát, aki két akadályt
vert, s egy ponttal átvette a vezetést. Már biztos volt a magyar
aranyérem, hiszen csak az utolsó lovas, Fábián László előzhette meg
Mizsért. 1987 vb-bronzérmese Mesemondóval magasan, szépen vette az
akadályokat, csak az utolsóelőttinél hibázott - s világbajnokként
jött le a pályáról. Zengett-zúgott a közönség üdvrivalgása,
,,bajnok-csapat,, hangzott minden felől. Török Ferenc kapitányt a
levegőbe dobálták, Martinek pezsgővel locsolta a közönséget.
Nyilatkozatok
Dr. Török Ferenc:
- Könnyű a szakvezető helyzete, ha van ilyen három csodálatos
versenyzője. Hatalmas küzdelem volt
Mizsér is egyéni aranyat
érdemelt volna.
Fábián László:
- Egész életemben vártam ezt a pillanatot.
Mizsér Attila:
- Nem két, hanem három aranyérem született ma itt, ugyanis a
közönség is aranyat érdemel. Mit is mondhatnék, természetesen én is
nyerni akartam, de Laci jobb volt, megérdemelten győzött. Szerencsém
is volt az egyéniben, hogy egy ponttal a második lettem.
Martinek János:
- A sorsoláskor megijedtem, mert eddig sohasem volt szerencsém
ezzel a lóval. A csapat szempontjából nagyon fontos volt, hogy jól
szerepeljek. Tavaly az olimpián két aranyérmet szereztünk, most még
ezt egy ezüsttel is megtoldottuk...
Petr Blazek:
- Sok jó eredményem volt már az idén, ennek ellenére nem
számítottam ilyen jó helyezésre. Igaz, hogy már 28 éves vagyok, de
világbajnokságon még nem szerepeltem. Nem is tudtam elképzelni, hogy
ilyen is lehet egy vb hangulata.
Kelemen Péter, 1970 egyéni világbajnoka, aki ezen a napon
ünnepelte születésnapját:
- Csodálatos ajándékkal leptek meg a fiúk. Fantasztikus érzés
volt. (folyt.köv.)
1989. szeptember 2., szombat 18:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
" Az ezt követő hét végén, szeptember 9-én és 10-én újra kiszálltam a nagypolitika parlamenti "csodálásából", egyik kollégámmal Sopronba kirándultunk megnézni, mi a helyzet a határon. Elképesztő volt, amit találtunk... Mulatságos volt, ahogy Sopronból elindulva gyalogszerrel alig két óra leforgása alatt átsétáltunk az osztrák-magyar határon. Útközben találkoztunk ugyan határőrökkel, de ránk sem hederítettek. Az egykori vasfüggöny ropmjaiban is félelmetes kulisszái között bolyongtunk, térkép nélkül, csupán ösztöneinkre hallgatva. Egy vízmosáson átmászva azt vettük észre, hogy orrunk előtt kicsiny osztrák zászló fityeg. Illegális határátlépőkká váltunk. Leszedtük a zászlót, törtünk egyméternyi szögesdrótot emlékbe, és visszafordultunk."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|