|
|
|
|
Pozsgay Imre is szurkolt az öttusa vb-n - Döntések napja lovaglásban (1. rész)
|
1989. szeptember 2. szombat (MTI) - Szombaton reggel is napsütésre ébredtek a 31. felnőtt férfi öttusa világbajnokság résztvevői. Ezen a napon rendezték meg a hagyományos egyéni és csapatviadal zárószámát, a lovaglást. (Az új szabályok értelmében a hagyományos versenyt követő váltóban már csak a legjobb 10 csapat indulhat, így tehát 9 együttes számára szombaton este befejeződtek a küzdelmek. A magyar válogatott tagjai fél nyolckor keltek, majd az ötödik tusa színhelyére, a galoppályára tartottak. Itt látogatta meg Fábiánékat Pozsgay Imre államminiszter és felesége. Az államminiszter elbeszélgetett dr. Török Ferenc szövetségi kapitánnyal, valamint a versenyzőkkel, Fábián Lászlóval, Mizsér Attilával, Martinek Jánossal és a két tartalékkal, Dobi Lajossal, Kálnoki Kis Attilával, továbbá edzőikkel. Az esélylatolgatásra felkért kapitány ennyit mondott: ,,Az idő jó. Az a lényeg, hogy ne húzzunk rossz lovat.,, Ezután dr. Török Ferenc elmondta: magyar javaslatra vált a lovaglás zárószámmá, de nem egészen így akarták, mikor előálltak ezzel az ötlettel. Azt szerették volna, ha az első csoportban lovagolnak az élenállók, hogy délután ne fáradt lovakon kelljen szerepelniük. Nem így alakultak a dolgok. Derültség fogadta Pozsgay Imre válaszát: ,,Akkor ez is olyan mint a politika: aki száguldásra esélyes, azt vissza kell fogni ,, Dr. Török Ferenc beszélt az utóbbi évek magyar sportsikereiről, a sportélet jelenlegi körülményeiről, a vállalkozásokról és a reklám szerepéről is. A látogatás végén Pozsgay Imre és felesége így búcsúzott: ,,A szívünk önökkel van ,, (folyt.köv.)
1989. szeptember 2., szombat 11:31
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
" Az ezt követő hét végén, szeptember 9-én és 10-én újra kiszálltam a nagypolitika parlamenti "csodálásából", egyik kollégámmal Sopronba kirándultunk megnézni, mi a helyzet a határon. Elképesztő volt, amit találtunk... Mulatságos volt, ahogy Sopronból elindulva gyalogszerrel alig két óra leforgása alatt átsétáltunk az osztrák-magyar határon. Útközben találkoztunk ugyan határőrökkel, de ránk sem hederítettek. Az egykori vasfüggöny ropmjaiban is félelmetes kulisszái között bolyongtunk, térkép nélkül, csupán ösztöneinkre hallgatva. Egy vízmosáson átmászva azt vettük észre, hogy orrunk előtt kicsiny osztrák zászló fityeg. Illegális határátlépőkká váltunk. Leszedtük a zászlót, törtünk egyméternyi szögesdrótot emlékbe, és visszafordultunk."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|