|
|
|
|
A SZOT elnökségének nyilatkozata (1. rész) (OS)
|
1989. augusztus 30., szerda - A Szakszervezetek Országos Tanácsa az elmúlt időszakban több ízben hangoztatta azt az álláspontját, hogy a szakszervezeti tagság alapvetően érdekelt egy többpártrendszerű demokratikus intézményrendszer megteremtésében és az erre történő békés átmenet feltételeinek biztosításában. Ez az elkötelezettsége indította a Szakszervezetek Országos Tanácsát arra, hogy a harmadik tárgyalófél szervezetei között részese legyen az átmenet kérdéseivel foglalkozó politikai és gazdasági tárgyalásoknak. A szakszervezetek számára e tárgyalások fontos tétje volt, hogy az érdekképviseletek eredményes működését segítő közjogi és politikai feltételek jöjjenek létre, és olyan gazdasági programok szülessenek, amelyek a bérből és fizetésből élők, a munkavállalók érdekeit is be tudják fogadni a gazdasági átalakulás folyamatába. A SZOT elnöksége eddigi részvételünk eredményét egyrészt abban látja, hogy számos részletkérdésben sikerült elősegíteni elfogadható kompromisszumok kialakítását, másrészt betekintést engedett számunkra az egyes pártok véleményformálásának, álláspontjának részleteibe is, lehetővé téve fontos következtetések levonását a választásokon követendő szakszervezeti magatartásra. A tárgyalások jelenlegi stádiumában ugyanakkor egyre erősebben érezhetők annak a visszásságnak a következményei, hogy a Nemzeti Kerekasztal a saját működéséről ügyrendi szabályozást nem alkotott. Ezért - mindenekelőtt az alsó- és középszintű tárgyalásokon - gyakran pillanatnyi döntések és elhatározások működtetik az ügymenetet. A SZOT elnöksége sajnálattal állapítja meg, hogy a szakszervezetek számára meghatározó fontosságú gazdasági tárgyalások nem lendültek túl a szakértői viták szintjén, és alig van remény arra, hogy a vitáknak megállapodásokban, normatív jogszabályokban rögzített következményei legyenek. Még súlyosabbnak tartja azt a tényt, hogy a politikai egyeztető tárgyalások egyre nyilvánvalóbban kizárólagosan pártközi fórummá válnak. A harmadik tárgyalófél számos fontos kérdésben esélytelenül próbál érvényt szerezni álláspontjának, így például abban, hogy az új választójogi törvény egyes társadalmi szervezeteknek is lehetőséget biztosítson a választásokon való érdemi részvételre. A viták mindenekelőtt a jelöltállítási jog körül éleződtek ki, amennyiben az EKA és az MSZMP csak pártok jelöltállítási jogát ismeri el. (folyt.köv.)
1989. augusztus 30., szerda 19:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
" Az ezt követő hét végén, szeptember 9-én és 10-én újra kiszálltam a nagypolitika parlamenti "csodálásából", egyik kollégámmal Sopronba kirándultunk megnézni, mi a helyzet a határon. Elképesztő volt, amit találtunk... Mulatságos volt, ahogy Sopronból elindulva gyalogszerrel alig két óra leforgása alatt átsétáltunk az osztrák-magyar határon. Útközben találkoztunk ugyan határőrökkel, de ránk sem hederítettek. Az egykori vasfüggöny ropmjaiban is félelmetes kulisszái között bolyongtunk, térkép nélkül, csupán ösztöneinkre hallgatva. Egy vízmosáson átmászva azt vettük észre, hogy orrunk előtt kicsiny osztrák zászló fityeg. Illegális határátlépőkká váltunk. Leszedtük a zászlót, törtünk egyméternyi szögesdrótot emlékbe, és visszafordultunk."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|