Rendszerváltás és az MTI

	Középszintű politikai egyeztető tárgyalások (1. rész)
1989. augusztus 28., hétfő - Már csak egy kérdésben nincs megegyezés a választási törvénytervezetről a háromoldalú politikai egyeztető tárgyaláson. Hétfőn a Parlamentben tartott középszintű tanácskozáson, amelyen az MSZMP delegációját Pozsgay Imre, az Ellenzéki Kerekasztalét Boross Imre, a harmadik oldalét Nagy Imre vezette, a harmadik oldal egyeztetési nehézségre hivatkozva, egyelőre még nem tudott véleményt kialakítani arról, hogy a társadalmi szervezetek kívánnak-e jelölteket állítani a választásokon. Az MSZMP és az EKA már korábban megegyezett abban, hogy csak pártok indíthatnak jelölteket. Nagy Imre megjegyezte: a harmadik oldal nem kívánja akadályozni a megállapodást, s annak a véleményének adott hangot, hogy a vitát plenáris ülésen kellene majd tisztázni. Ezt követően heves értelmezési vita alakult ki a június 10-én a három oldal által aláírt megállapodás egyik bekezdéséről, mégpedig a harmadik oldal szerepéről. Az EKA azt hangsúlyozta, hogy a harmadik oldalnak támogatnia kell a konszenzust, míg a harmadik oldal arra mutatott rá, hogy a soraikban helyet foglaló szervezetek létét és jövőjét alapvetően befolyásoló döntésekben egyenrangú partnerként kívánnak részt venni, miként a megállapodás is azt tartalmazza, hogy az asztalnál három egyenrangú partner foglal helyet. Kisebb viták, illetve kompromisszumok után ugyanakkor megegyezés született arról, hogy a következő országgyűlési választásokon 750 ajánlás szükséges képviselőjelölt-állításhoz az egyéni választókerületekben. Elfogadták azt is, hogy a megyei listán azok a pártok indulhatnak, amelyek az adott megyében az egyéni választókerületek 25 százalékában tudtak jelöltet állítani. Megállapodtak abban is, hogy az országos kompenzációs listán - a 150 egyéni és 150 lista szerintin kívüli ötven képviselői hely elosztásáról van szó - azok a pártok indulhatnak, amelyek a megyék 25 százalékában tudtak listát állítani. Egyezségre jutottak abban is, hogy csak azok a pártok jutnak mandátumhoz, amelyek a választásokon legalább 4 százalékos eredményt érnek el. A vita közben előbb az MSZMP, majd az Ellenzéki Kerekasztal kért néhány perces konzultációs szünetet, amelyek sikeresek voltak, mert ennek eredményeként született megállapodás arról, hogy a választások második fordulójában azok az egyéni jelöltek indulhatnak, akik az elsőben legalább 15 százalékos szavazati arányt értek el. Az itt kapott töredékszavazatok alapján osztják majd el az 50 fős kompenzációs listát. (folyt. köv.) 1989. augusztus 28., hétfő 19:37
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Középszintű politikai egyeztető tárgyalások (2. rész)
Napirenden kívül Haraszti Miklós (EKA) megkérdezte, hogy érvényben van-e még a nemzeti tömegtájékoztató intézmények munkájában a pártatlanság elve, amelyről az elmúllt héten állapodtak meg, utalva arra, hogy Barabás János, az MSZMP KB titkára a vasárnapi TV2 Napzártában egyebek közt kijelentette: ,,Vallható és vállalható, hogy amíg az MSZMP kormánya kormányoz, addig ennek a politikai erőnek a televízióban a megjelenése meglehetősen jelentős súlyt kap.,, Pozsgay Imre elmondta, a napokban megállapodás született arról, hogy a televízió heti 50-60 perc műsoridőt ad a tárgyalófeleknek álláspontjaik nyilvánosságra hozása érdekében. Hozzátette: az említett Napzárta-műsort nem látta, de szerinte ezt a vitát a televízióban kell lefolytatni. Megjegyezte, hogy a nyilvánosság kérdése nemsokára napirendre kerül a középszintű tárgyalásokon. Azt is hozzáfűzte, hogy a pártvagyonról sem tárgyaltak még, ezért az ezzel kapcsolatos ellenzéki nyilatkozat sérti az eredeti alapmegállapodást. (folyt. köv.) 1989. augusztus 28., hétfő 19:40
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Középszintű politikai egyeztető tárgyalások (3. rész)
A szünetet követően kezdődött meg a politikai pártok működésének jogi szabályozásával kapcsolatos kérdések áttekintése. Először azt vitatták meg, hogy mely személyi körökben kell szűkíteni a párttagság lehetőségét. Konszenzus van abban, hogy nem lehet pártnak tagja bíró, alkotmánybíró, valamint ülnök. Ugyancsak korlátozni kell az ügyészek és szabálysértési előadók párttagságát mindaddig, amíg szabadságot korlátozó kényszerintézkedést alkalmazhatnak. Egyelőre még nem sikerült összehangolni a felek álláspontját atekintetben, hogy miként korlátozzák a fegyveres erők és testületek tagjainak a pártokban való részvételi jogát. Az EKA véleménye szerint a fegyveres testületek depolitizálásához tartozna: megtiltani a hivatásos állományúaknak, hogy pártban választott tisztségviselők, illetve ügyintézők legyenek. Az MSZMP szerint elég lenne azt korlátozni, hogy a hivatásos állományba tartozók országos jellegű vezetői funkciót töltsenek be. A harmadik oldal véleménye az EKA-éhoz áll közel, miszerint a hivatásos állományúak semmilyen tisztséget ne tölthessenek be pártokban. Ezt követően került sor a legnagyobb nézetkülönbséget magában rejtő téma, a pártok vagyoni kérdései megvitatására. Egyetértés mutatkozik abban, hogy a pártok bejegyzéséhez vagyonmérleget kell benyújtani. Ugyancsak egységes a vélemény abban is, hogy a többpártrendszer költségvetési finanszírozása ne kerüljön többe, mint az egypártrendszeré. Továbbra is nyitott kérdés az, hogy az újonnan alakuló pártok kapnak-e az idén finanszírozást előlegként. Az EKA részéről felvetődött, hogy a pártok működésével kapcsolatos kérdésben megkönnyítené a megegyezést, s ugyanígy a választásokra való felkészülést, ha az MSZMP és a társadalmi szervezetek infrastruktúrájuk egy részét átengednék az újonnan alakuló szervezeteknek. Szabad György (EKA) kifejtette: az Ellenzéki Kerekasztal nem konfiskálásra és szekularizálásra készül. Ugyanakkor úgy véli, hogy fel kell készülni a párt- és az államvagyon becsületes felosztására. Pozsgay Imre ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott: a pártok vagyonának átvilágításáig az MSZMP kész vagyonának egy részét a kormány rendelkezésére bocsátani, hogy lehetőség nyíljék az új pártok infrastruktúrájának megteremtésére. Ezzel kapcsolatban olyan megállapodás született, hogy küldjenek ki szakértői munkacsoportot ennek kimunkálására. (folyt.köv.) 1989. augusztus 28., hétfő 21:21
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Középszintű politikai egyeztető tárgyalások (4. rész)
Pozsgay Imre kompromisszumos javaslatot terjesztett elő azzal kapcsolatban, hogy hol működhetnek a pártok. Az MSZMP elfogadja az EKA és a harmadik oldal álláspontját, miszerint munkahelyeken, tanintézményekben, szolgálati helyeken pártszervezetek nem működhetnek. A bíróságokon a törvény életbe lépése napján megszűnnének a pártszervezetek, az államigazgatásban ez év december 31-én, valamennyi egyéb munkahelyen pedig 1990. június 30-áig. Kivételt képeznek a fegyveres testületek, ahol 1990. december 31-éig kellene felszámolni a pártszervezeteket. Az EKA rövid konzultáció után úgy döntött, hogy végleges álláspontját a következő, szerdai ülésen terjeszti be. Boross Imre hangsúlyozta: az MSZMP és az EKA álláspontja most már nagyon közelálló. A harmadik oldal elfogadta az MSZMP javaslatát. (MTI) 1989. augusztus 28., hétfő 21:41
Vissza » A hírhez kapcsolódik »