Rendszerváltás és az MTI

	Mit képvisel az SZDSZ?
München, 1989. augusztus 27. (SZER, Világhíradó) - Szombaton Budapesten naggyűlést tartott a Szabad Demokraták Szövetsége. A szövetség egyik ismert tagja Szilágyi Sándor, aki a Beszélő című szamizdat folyóirat egyik szerkesztője. Megkértem, mondja el: mi történt a szombati gyűlésen, és a gyűlésen elhangzottak alapján milyen politikai álláspontot képvisel időszerű kérdésekben a Szabad Demokraták Szövetsége? - Túlzás nélkül mondhatjuk, határkő a tegnapi nagygyűlés a Szabad Demokraták Szövetsége életében: felér egy választási zászlóbontással. Mintegy 800-900 főnyi közönség gyűlt össze a városligeti Királydombon, hogy az emberi jogok deklarációjának 200. évfordulójára emlékezzék. Persze ahogyan ez sejthető volt, az egybegyűlteket igazából nem a 200 évvel ezelőtti történelmi esemény vonzotta ki a Ligetbe, hanem nagyon is aktuálpolitikai események. Az, hogy Prágában épp a minap tiporták rendőrcsizmákkal az emberi jogokat, és hogy hazánban sincs minden rendben e téren. Nos miként azt a tegnapi naggyűlésen, illetve a tv beszámolóiból bárki megtudhatta, a Szabad Demokraták Szövetsége kemény ellenzéki álláspontot foglal el a demokratikus átalakulás kérdéseiben. Hogy a négyezer tagot számláló, felkészült szakembergárdával rendelkező Szabad Demokraták Szövetsége keményen szembeszáll az MSZMP hatalomátmentési kísérleteivel szemben, ezen nincs mit csodálkozni. Ezt tudhatta, aki tudni akarta. (folyt.) 1989. augusztus 27., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Mit képvisel az SZDSZ? - 1. folyt.
Az azonban talán csak tegnap jutott a széles közvélemény tudomására, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége kemény álláspontot foglal el az Ellenzéki Kerekasztalba tömörült pártok és mozgalmak többségének engedékenységével szemben is. Ahogyan ezt a naggyűlés szónoka, dr. Tölgyessy Péter a szabad demokraták államjogász szakértője megfogalmazta: a demokrácia alapintézményeiben nincs helye alkunak. A munkásőrség, a jogállamiság, a szólásszabadság, a választási esélyegyenlőség, valamint a pártvagyon és a köztársasági elnök intézménye azok a kérdések, melyekben a szabad demokraták nem alkusznak, nem alkudhatnak meg. Ezek sorából emeljük ki azt a két kérdést, mely a tegnapi naggyűlés beszédeiben is központi helyet foglalt el. Az egyik a köztársasági elnök intézményének bevezetése. Mint közismert, az MSZMP azt szeretné, ha az úgynevezett átmeneti időszakban egy erős jogkörökkel - a népképviselettel szembeni erős jogkörökkel - felruházott államfőt választanának népszavazással, még a parlamenti választások kiírása előtt. Jelöltje is van erre a posztra Pozsgay Imre államminiszter személyében. Az is tudott dolog, hogy az Ellenzéki Kerekasztal jónéhány szervezete hajlik rá, hogy e kérdésben meghajoljon az MSZMP akarata előtt. Nos, a Szabad Demokraták Szövetségének elvi és politikai fenntartásai vannak ezzel az elképzeléssel szemben. Ezek a fenntartások úgy foglalhatók össze, hogy megengedhetetlen, hogy egyetlen személy, ráadásul az MSZMP, de akár bármely más párt képviselője kezében akkora hatalom koncentrálódjon, mely hatalommal félresöpörheti a remélhetően szabad választásokon megválasztott parlamentet, népakaratot, irányíthatja a kormányt, a fegyveres testületeket kivonhatja a parlament ellenőrzése alól, és ha úgy látja jónak, akár kihirdetheti a szükségállapotot is. (folyt.) 1989. augusztus 27., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Mit képvisel az SZDSZ? - 2. folyt.
Dr. Demszky Gábor, a nagygyűlés egyébként elsőként felszólaló szónoka is szembeszállt az erős köztársasági elnök intézményének gondolatával. Ő a valódi népképviseletet félresöprő magyar példákat idézte fel figyelmeztetésül: Horthy, Rákosi és Kádár személyi diktatúráját. A másik kérdéskör, ahol nem lehet helye alkunak, a pártvagyon kérdése. Dr. Tölgyessy Péter leszögezte a Szabad Demokraták Szövetsége elvi álláspontját: a magyar állam mi vagyunk, mi, magyar állampolgárok, s adófizető polgárként jogunk van tudni, mire fordította, fordítja az uralkodó állampárt a közpénzeket. Hiszen csak ebben az évben is egy milliárd forintnyi összeggel finanszíroztuk az MSZMP-t. Ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódott a nagygyűlés talán legnagyobb hatású bejelentése: dr. Demszky Gábor elmondta, hogy az MSZMP nemcsak az államfői tisztségben igyekszik átmenteni magát, hanem mindent elkövet gazdasági hatalmának átmentésére is, miközben az MSZMP szószólója, Fejti György kijelentette, hogy nem hajlandók elszámolni a pártvagyonnal, mert azt - úgymond - törvényes úton szerezték, a kommunista párt egy ügyes trükkel próbálkozik: NEXT-2000 néven létrehoztak egy kft-t, mely a pártüdülők egymilliárd 160 millió forintnyi vagyonát foglalja magában, s mint kft-vagyont, szabadon értékesítheti. E vagyonból - mondotta dr. Demszky Gábor - a balatonaligai, mintegy falu nagyságú üdülőtelep 244 millió, a földvári 176 és a dobogókői 230 milliós értéket képvisel. (folyt.) 1989. augusztus 27., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Mit képvisel az SZDSZ? - 3. folyt.
Harmadikként Kis János filozófus, a "Vannak-e emberi jogaink?" címmel, pár éve szamizdatban megjelent könyv szerzője lépett mikrofonhoz. Kis János leszögezte: az emberi jogok deklarációjának 200. évfordulója a látszat ellenére magyar ünnep, hiszen 1848, 1918 és 1956 demokratikus forradalmai a 200 évvel ezelőtti elveket tűzték zászlójukra. Miközben forradalmáraink a magyar szabadságért, a magyar demokráciáért és a magyar jogokért küzdöttek, ez egy percig sem jelentette, hogy nekünk másfajta szabadság, másfajta demokrácia és másfajta jogok kellenének, mint a franciáknak vagy az angoloknak. A figyelmes hallgató bizonyára észre veszi, hogy e gondolat mögött polémia húzódik meg. Vitába száll a Magyar Demokrata Fórum vezetői által hirdetett, úgynevezett harmadik utas elképzelésekkel. Kis János beszédében leszögezte továbbá, hogy emberi jogaink nem az állam kegyétől függenek. Visszautasította az MSZMP propagandáját, miszerint a párt megújulásának köszönhetjük, hogy mostanában szabadabban élhetünk jogainkkal. Mint Kis János mondotta, a szólásszabadság, a gyülekezés és a szervezkedés jogát mi magunk vívtuk ki magunknak tízéves kitartó küzdelemben. Ezzel kapcsolatban Kis János kijelentette: a szabaddemokraták büszkék lehetnek rá, hogy pártjuk alapítói között olyanok vannak, akik akkor emelték fel szavukat az emberi jogokért, amikor ezzel sem a televízióba nem lehetett bejutni, sem a parlamenti tárgyalóasztalhoz, hanem bizony gumibotokkal, kirúgatással, rendőri zaklatással kellett szembenéznie annak, aki fennen hangoztatta e jogokat. Ezt nem azért mondom - fűzte hozzá Kis János -, hogy ezzel erkölcsi babérokat arassak a szabaddemokraták számára, hanem azért, mert ez a tény ad garanciát rá, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége tíz év múlva is azt fogja képviselni, amit ma képvisel. +++ 1989. augusztus 27., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »