|
|
 |
|
 |
- A közvéleményről - Krassó - 2. folyt.
|
Voltaképp minden fontos kérdéshez hozzászólnak, és mindig nagy
taps fogadta az olyan napi gondokon messze túlmutató követeléseket,
hogy például a szovjet csapatok azonnal kivonuljanak
Magyarországról. Nagyon nagy érdeklődés kísérte azt a javaslatunkat,
hogy a munkások, munkástanácsok vehessék kézbe a vállalatot, mint
egyik alternatíva a tőkés tulajdonnal és állami tulajdonnal szemben.
Vagy azt, hogy a munkások adott esetben - ahol erre mód van -
megkaphassák saját tulajdonba a munkapadokat, hogy nyithassanak egy
kisvállalatot egy esztergapaddal és néhány szerszámmal vagy satuval.
Szóval az emberek nagyon is politizálnak, de ez a politizálás
teljesen más, mint azok a megbeszélések, alkudozások, amelyek
pártérdekeket követve a kerekasztal-tárgyalásokon folynak nagyrészt
titokban. Bár erről most hozzátehetnék valamit, hogy éppen most, az
elmúlt órákban volt egy sajtótájékoztató Budapesten, amin kiderült,
hogy most megegyeztek abban, hogy az úgynevezett középszintű
kerekasztal-tárgyalások a továbbiakban nyilvánosak lesznek, és a
sajtó képviselői ott ülhetnek. Ez nem egy nagy eredmény, de már
valami, és mindenképp mutatja - hogy egy kicsit hazabeszéljek - a
Magyar Október Párt állásfoglalásának helyességét, amelyben már
megalakulásunktól kezdve erősen bíráltuk a kerekasztal-tárgyalások
menetét többek között e miatt a titkosság miatt.
- Mondod, hogy nagyon sokan politizálnak, de nem úgy
politizálnak, mint ahogy a hivatalos pártok. Ezek valójában azon a
módon, ahogy beszélnek, és azok a tárgyak amikről beszélnek arra
mutatnak, hogy ezeket hiányolják a hivatalos politikából, vagy a
hivatalos politikának az univerzumából, s azért beszélnek ezekről a
kérdésekről. (folyt.)
1989. augusztus 27., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
" Az ezt követő hét végén, szeptember 9-én és 10-én újra kiszálltam a nagypolitika parlamenti "csodálásából", egyik kollégámmal Sopronba kirándultunk megnézni, mi a helyzet a határon. Elképesztő volt, amit találtunk... Mulatságos volt, ahogy Sopronból elindulva gyalogszerrel alig két óra leforgása alatt átsétáltunk az osztrák-magyar határon. Útközben találkoztunk ugyan határőrökkel, de ránk sem hederítettek. Az egykori vasfüggöny ropmjaiban is félelmetes kulisszái között bolyongtunk, térkép nélkül, csupán ösztöneinkre hallgatva. Egy vízmosáson átmászva azt vettük észre, hogy orrunk előtt kicsiny osztrák zászló fityeg. Illegális határátlépőkká váltunk. Leszedtük a zászlót, törtünk egyméternyi szögesdrótot emlékbe, és visszafordultunk."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|