|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Műszaki határzár felszámolása
|
Köln, 1989. május 2. (Deutschlandfunk) - A magyar-osztrák határon nekiláttak az elektromos riasztóberendezések leszerelésének. Bonn - a két német állam határán az NDK részről fölszerelt határzár- rendszerre utalva - megelégedéssel pillanthat Magyarország felé, ahol a jószomszédi kapcsolatoknak egy pozitív megnyilvánulása látható. Hallgassák meg Gerhard Bilinszky jelentését: - Magyarország az elektromos riasztóberendezések leszerelésével újabb tanújelét adja annak, hogy kész a Nyugattal való együttműködésre. Ezzel alapvető nemzetközi érdekeknek felel meg. Bonn nyilván örülne annak, ha az NDK hasonló módon viselkedne. Magyarország már márciusban jelezte, hogy hamarosan leszereli a magyar-osztrák határon lévő jelzőberendezéseket. Döntését azzal indokolta, hogy a riasztórendszer a megváltozott politikai helyzetben elavulttá vált. A magyar-osztrák határon 1988-ban 4374-szer jeleztek riadót a berendezések. A magyar hatóságok adatai szerint azonban csak negyvennégyszer történt tényleges határsértés. A határőrség akkori vezetőjének közlése alapján majdnem mindegyik határsértést NDK lakosok követték el, akik Magyarországon keresztül akartak Ausztriába menekülni. Magyarország előreláthatólag 1991-ig teljesen leszereli a riasztóberendezéseket. Vajon ezek után megnövekszik-e majd az NDK lakosok által a magyar-osztrák határon elkövetett határsértések száma? - erről ma még csak találgatni lehet. A jelenlegi magyar kezdeményezés következtében az NDK hatóságok erőteljesebb erkölcsi nyomás alá kerülnek, hogy végre maguk is hasonlóképpen cselekedjenek. Ez vitathatatlanul lényegesebben javíthatná a két német állam közötti viszonyt, mint a gazdasági kapcsolatok újraélesztésére tett kísérletek. Az NDK ezzel próbálta a két német állam határán történt véres incidensek miatt fölháborodott Szövetségi Köztársaság haragját megfékezni. Magyarország nyugati tekintélyének csak jót tehet a határzárak felszámolása. Magyarországról egyébként több más pozitív hír is érkezett az elmúlt időkben. Például a szovjet csapatok részleges kivonásának híre, vagy Pozsgay Imre államminiszter nyilatkozata az ország finn-típusú semlegességének gondolatáról. Bonn joggal érezheti úgy, hogy helyesen ítélte meg a helyzetet akkor, amikor már korábban is úgy vélekedett, hogy Magyarországot a kelet-európai országokkal való nyugati együttműködés mintájává lehet tenni - ezt a szándékot Grósz Károly legutóbbi bonni látogatásakor több megegyezés aláírásával is megerősítették. Erdős André, a bécsi biztonsági és együttműködési utóértekezlet magyar küldötte a német nemzetiségű kitelepítettek és menekültek ifjúsági szervezetének braunschweigi konferenciáján a nemzeti kisebbségek helyzetének javítását követelte. Erdős nyilván elsősorban a romániai magyarok nehéz helyzetére gondolt, de ha a nemzeti kisebbségek jogi státusának terén pozitív változások történnének - ez a németeknek is segíthetne. +++
1989. május 2., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|