Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › szeptember 06.
1989  1990
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához

"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város lakásgondjait 2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével 3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is, rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:

Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye

"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület - tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség - tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van, ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."

A csehszlovák-magyar kapcsolatok

(Varga György)
München, 1989. április 27. (SZER, Magyar híradó) - A
Csehszlovákiához fűződő 40 éves testvéri viszonyunkon, mint tudjuk,
1968-ban sem esett csorba, hiszen kérésükre nyújtottunk nekik
testvéri segítséget. Nos, ez a makulátlan kapcsolat, amely akkor a
tankok próbáját is kiállta, most furcsa módon egy tévékamera miatt
veszélybe került. Csehszlovákia budapesti nagykövete a belügyekbe
való beavatkozás elleni tiltakozásként jelentkezett tegnap Nyers
Rezsőnél - ki tudja miért éppen nála, hiszen ő gazdasági ügyekben
illetékes - és a kormány ma kénytelen volt Budapesten napirendre
tűzni a magyar tévé Alexander Dubcekkel készített interjúja miatt
megromlott viszony ügyét.
    
    Feltétlenül igaza van Chrudinák Alajosnak amikor azt mondja, hogy
egy igazi európai sajtószenzációval rukkolt ki a Magyar Televízió,
és persze Alexander Dubcek, amikor elkészítették az oly nagy vihart
kavart, a csehszlovák-magyar kapcsolatokban leplezetlen nyílt
feszültségeket okozó, közel három órás interjút, ebből körülbelül
háromnegyed órát láthatott a magyar néző. Fel kell tennünk a
kérdést, hogy rendjén van-e ez így, hogy vajon ok-e az
acsarkodásra, a tiltakozásra egy pozsonyi nyugdíjassal készített
beszélgetés. Természetesen, nincs.
    
    Nincs rendjén először is azért, mert a jelen legtermészetesebb
dolga az, hogy az egykori történelmi események kulcsszereplői, akik
ma már hazájukban semmiféle politikai szerepet nem játszanak és nem
is játszhatnának, megtegyék fontos tanúvallomásaikat már csak a
történelmi tisztánlátás, a jövő érdekében is. Úgy érzem, a Magyar
Televízió munkatársát - akinek újságírói múltját most ne firtassuk
-, elsősorban ez a tisztázó szándék vezette. Persze őt is és a
pártértelmiség egy jó részét is valami más is motiválhatja ezen
kívül ebben a prágai tavasz felé fordulásban. Nevezetesen az, hogy
a magyar kommunisták egy részének reformtörekvései mintegy húszéves
tragikus szünet után, kapcsolódási pontokat keresnek a
történelemben, igyekeznek meglelni identitásukat. De nemcsak ez a
közvetlenül kiérezhető szándék vezethette őket, amikor Dubceket
választották riportalanyul és egyfajta azonosulási pontul, hanem
bizonyára az is, hogy elhatárolják magukat a jelenlegi sztálinista
prágai vezetés számukra is kompromittáló és rövidlátó
politikájától.
    
    Megfelelő alkalomnak kínálkozik- mindez az eddig is meglevő, de
mindkét részről gondosan elkent ellentétek, melyek elsősorban
ideológiai, másodsorban pedig nemzetiségi természetűek, áttételes
felszínre emelésére. A fentiek alapján fel kell tenni azt a kérdést
is, vajon tényleg alkalmas-e Dubcek személye a valóban oly fontos
történelmi tanúságtételen kívül arra, hogy megfelelő kommunista
elődként szolgáljon. A válasz: igen is, meg nem is. Igen, mert
Dubcek szimbolikus alakjává nőtt egy megbuktatott
reformtörekvésnek, mert hasonlóan cseng a csehek és a szlovákok
fülének, mint nálunk Nagy Imre neve. Tehát mint szimbólum alkalmas
és elfogadható. De mindazok a reformtörekvések, melyeket oly sűrűn
és dicsérőleg emleget Dubcek a Sugár Andrással készült interjúban,
nemhogy a mai magyar reform-kommunista mércét nem ütik meg, de ezek
a különböző koncepciókra beállított, ízig-vérig, kommunista
dokumentumok - elsősorban az áprilisi akció-programokra gondolok -,
már akkor is alkalmatlanok voltak arra, hogy igazi alternatívát
jelentsenek és valójában igencsak szűk korlátok közé szorították a
politikai reformokat.
    
    Mindenesetre Dubceknek azért abban igaza van, hogy a hirtelen és
váratlanul, és emberi módon megnyilatkozó, és valóban jobbító
szándéktól vezérelt akkori csehszlovák vezetők maguk mögött
tudhatták népeik és a nemzetiségek döntő többségének támogatását.
    
    Húsz év elteltével a mai Magyarországon ez már elképzelhetetlen. Ez
is egyike az alapvető különbségeknek 1968-al szemben.
    
    Összefoglalva a leglényeget: Dubcek tanúságtétele rendkívül
izgalmas és nagyon fontos, de mindaz, amit ő szimbolizál, tehát a
prágai tavasz és a prágai tavaszról az elnyomás és agyonhallgatások
hatására keletkezett illúziók tömege, ma már nem szolgálhat
példaként. +++
    


1989. április 27., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)

" A nemzeti kerekasztal szeptember 6-án ülésezett. A sajtó jelen volt, érdemi haladás nem történt. Pozsgay elkezdett kapkodni. Baráti társaságban kijelentette, hogy az egész ügyet legkésőbb szeptember 20-ig be kell fejezni. Az ok látszólag az volt, hogy az állampárt kongresszusát október 5-6-ra hívták egybe. Addigra pedig egyértelmű helyzetet kellett teremteni. De a sietségnek volt egy tágabb összefüggése is, mégpedig elsősorban a fenyegető külpolitikai helyzet."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD