Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › szeptember 06.
1989  1990
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához

"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város lakásgondjait 2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével 3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is, rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:

Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye

"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület - tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség - tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van, ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."

1956 hőseinek eltemetése

München, 1989. április 10. (SZER, Világhíradó) - Szombaton a Jurta
Színházban a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége és a Függetlenségi
Párt "Az 1956-os forradalomról Kérdezz - felelek" címmel rendezett
vitafórumának kereken 200 résztvevője is arra a következtetésre
jutott, hogy a kivégzett hősök június 16-iki temetése az egész
nemzet ünnepe. Ezt az eseményt nem sajátíthatja ki senki -
különösen nem a hatalom képviselői.
    
    Felolvassuk Kármentő Imre budapesti kommentárját:
Most, amikor a magyar nemzeti történelem arányaiban rajzolódik ki
Rákosi és Kádár velejében azonos rendszerének csődje, ezzel
párhuzamosan mind határozottabban körvonalazódik 1956 forradalmának
jelentősége. Ez kényszeríti arra a hatalom birtokosait és
gyakorlóit, hogy engedjenek a nemzeti kegyelet követelésének. Ez
nyitja meg napjainkban Nagy Imre és mártírtársai sírját.
    
    Amíg azonban elérkeztünk ehhez, a társadalomnak el kellett
viselnie, hogy azok a bizonyos illetékesek - a lehetséges utolsó
pillanatig az elnyomókkal, az egykori hóhérokkal vállalva
szolidaritást és cinkosságot - hazugságokkal hitegessék,
köntörfalazássál vezessék félre.
    
    Pedig akik állították, hogy nem ismerik a sírok helyét, a bennük
elhantoltak személyét, a kivégzettek névsorát - azok kezdettől
fogva tudhatták, hogy szavuknak nem lehet hitele. Hiszen
nyilvánvaló, hogy magának a Kádár-kormánynak az érdekei követelték
meg már az 1956. november 4-ike utáni első óráktól fogva, hogy rend
legyen a bíróságok, börtönök és temetők nyilvántartásában.
    
    Igenis lennie kellett kimutatásnak a halálos ítéletekről, a
kivégzésekről és a kivégzettek sírhelyeiről. Nos, végre-valahára
kimondják, bevallják, hogy így is volt. A Magyar Nemzet
beszélgetést közölt Borics Gyula igazságügyi minisztériumi
államtitkárral, aki elismerte ezt.
    
    Mellékesen az is kitűnik az interjúból, hogy a szóban forgó
nyilvántartásokat sokszor bűnösen hanyag módon vezették. Az ezzel
megbízottak nyilván és méltán úgy érezhették, hogy ha a politikai
vezetés szemében nem számít néhányszáz emberélet, akkor a
hóhérmunka adminisztrálásában is eltűrhető, ha nem tudnak
elszámolni néhány halottal. A jogrend országos eltiportatását
jellemzően egészítette ki a kegyeleti jognak, a hozzátartozók
jogainak a megcsúfolása, a hóhérsegédek segédeinek, de legalsó
szintje.
    
    Ám nem is a hanyag embertelenség elképesztő, de mégis csak kicsiny
tényeiről kívántam szólni. Hangsúlyt az a kérdés érdemel, hogy
eltűrhető-e, ha továbbra is betöltik pozícióikat azok a felelős
kormányhivatalnokok és politikusok, akik mindeddig hazugságokkal
szédítették, és köntörfalazva megpróbálták félrevezetni a
közvéleményt, a 301-es parcella történelmi és politikai jelképpé
vált ügyében.
    
    Mikor olvashatjuk a felelősök nevét és mikor értesülhetünk
menesztésükről? Addig nyilvánvalóan nem, amíg Kádár János a
Központi Bizottság tagja és Grósz Károly a párt főtitkára. Nagy
Imre és mártírtársai június 16-ikára tervezett ünnepélyes
újratemetésén a pártvezetés és a kormányzat képviselőinek jelenléte
elfogadhatatlan lenne. Mert a kegyeletet sértené, sőt cinikus
gúnynak minősülhetne, ameddig a helyükön vannak azok, akik 1956
forradalmát eltiporták, és akik ezt vezető beosztásokban
támogatták, vagy politikai hagyomány gyanánt felvállalták. Június
16-ikán nem ismétlődhetik meg az 1956. októberi Rajk- temetés
színjátéka. A kivégzettek sírjaiba ezúttal a reformkommunizmus, az
emberi arcú szocializmus iránti utolsó illúziónkat is eltemetjük. A
kommunista vezetés - még egy megtisztult kommunista vezetés is -
csak egyet tehet azon a napon - ha nem akarja felszítani a
népharagot: szabad utat nyit a menetnek, de távol marad tőle. +++
    


1989. április 10., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)

" A nemzeti kerekasztal szeptember 6-án ülésezett. A sajtó jelen volt, érdemi haladás nem történt. Pozsgay elkezdett kapkodni. Baráti társaságban kijelentette, hogy az egész ügyet legkésőbb szeptember 20-ig be kell fejezni. Az ok látszólag az volt, hogy az állampárt kongresszusát október 5-6-ra hívták egybe. Addigra pedig egyértelmű helyzetet kellett teremteni. De a sietségnek volt egy tágabb összefüggése is, mégpedig elsősorban a fenyegető külpolitikai helyzet."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD