 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
Szegedi tudósítás
|
(Molnár Máté)
München, 1989. március 15. (SZER, Magyar híradó) - Sok vita és
riogatás után békésen lezajlott Szegeden is a független szervezetek
március 15-i ünnepsége. A híreket máskor gondosan szelektáló
Kossuth rádió által is terjesztett fenyegetés szerint Szegeden
fegyveres provokáció várható. A városban az terjedt el, hogy a
Münnich Ferenc Társaság tagjai lőnek majd a tömegre. Ez feszültté
tette a hangulatot, de csak 14-én. Ma az ünnepség minden
helyszíne megtelt ünneplő és bizakodó emberekkel.
A független ünnepségre legalább háromszor-négyszer annyian voltak
kíváncsiak, mint a hivatalosra. A függetlenek felvonulásának
gyülekező helye a Múzeum előtt volt. Itt mondta el a Himnusz
eléneklése után 11 órakor Király Zoltán szegedi képviselő
emelkedett hangú beszédét.
Egyik jellegzetes mondta: "Az elmúlt évtizedekben Magyarországot
a Balkán felé szorították. A demokráciát jelzős szerkezetekbe
zárták, és a parlament csak bokréta volt az abszolút hatalmú állam
kalapján." A szegedi képviselő örömmel üdvözölte a napot, amikor a
nemzet visszavette ünnepét a hatalomtól, és arra az eljövendő napra
gondolt, amikor végre ismét valódi országgyűlés lesz.
Ezt követően elhangzott az 1848-as 12 pont, majd az ünneplők a Dóm
térre vonultak, megkoszorúzták Petőfi Sándor szobrát, majd az Aradi
vértanúk terén a szőregi csata emlékoszlopát.
A második rövid, higgadt és bölcs beszédet Tamás Gáspár Miklós, a
Szabad Demokraták Szövetségének tanácstagja mondta az egyetem
főépületének lépcsőjén. Emlékeztetett az 1848-as csatára, amikor
Petőfi egy mozdulattal sajtószabadságot teremtett.
"Ma nincs cenzúra, de a sajtó még nem szabad. Nincs már erős
diktatúra fölöttünk, de mi még nem vagyunk szabadok. Erdély ügye
későn ugyan, de érdeklődést keltett. Ugyanakkor Grósz Károly
köszönetet mondott a felvidéki magyarok jó sorsáért a csehszlovák
vezetőknek. A politikában légüres tér, vákuum van. Ebben az
átmeneti időszakban a társadalom legyen türelmes, a kommunista párt
pedig ne éljen vissza még mindig meglévő kiváltságaival."
Tamás Gáspár Miklós beszéde után a Fidesz szegedi szervezetének
egyik tagja felolvasta a mai 12 pontot. Ezek mindegyikét hatalmas
taps fogadta.
A harmadik hazafias beszédet a Kossuth-szobornál Raffai Ernő, a
Magyar Demokrata Fórum választmányának tagja tartotta.
Emlékeztetett a magyarság XX. században elszenvedett vereségeire.
Trianontól az 1956. november 4-ét követő nyílt terrorig, az 1960-
70-es évek társadalmat szétzüllesztő válságos, burkoltabb
elnyomásáig. De mégis él a magyarság - mondta. Szilárdságot,
radikalizmust ajánlott a hosszú távú célok kitűzésekor,
megfontoltságot, jó taktikai érzéket, toleranciát kívánt az
aktuális követelések megfogalmazásakor.
A Kossuth-szobor megkoszorúzása után az ünnepség a Szózat
eléneklésével fejeződött be, a teret megtöltő 65 ezer szegedi
polgár délután egy órakor békésen indulhatott haza. +++
1989. március 15., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|