|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
A KB üléséről
|
München, 1989. február 10. (SZER, Késő esti mai nap) - Véget ért az MSZMP Központi Bizottságának mai tanácskozása. Az ülést holnap folytatják. Ma Grósz károly pártvezető időszerű belpolitikai kérdésekről tartott beszámolót. Az MTI-nek nyilatkozva Kimmel Emil, a központi bizottsági iroda helyettes vezetője azt mondotta: a pártvezetőség tisztában van azzal, hogy a magyar társadalom feszültségekkel terhes időszakot él meg, és ennek megfelelően a Központi Bizottság történelmi felelősségének teljes tudatában kezdte meg tanácskozását. Grósz Károly beszédét 16 hozzászólás követte, amelyeknek tárgya a politikai intézményrendszer fejlesztése volt - ezen belül a szocialista pluralizmus megteremtése, és az egypártrendszerről többpártrendszerre, való áttérés kérdése. Kimmel szerint kifejezésre jutott az az igény, hogy meg kell szilárdítani a párt politikai és szervezeti egységét, és a párttagság önbizalmát. Szóba kerültek a történelmi múlt megítélésének vitatott problémái, különös tekintettel azokra, amelyek az elmúlt napok politikai vitáit kiváltották - mondotta Kimmel Emil. Ez utóbbi megjegyzése nyilván arra vonatkozott, hogy a Központi Bizottság foglalkozott Pozsgay Imre politikai bizottsági tag és államminiszter nemrég elhangzott kijelentésével, miszerint az 1956. októberi események népfelkelésnek tekintendők. A vitában további 19 hozzászólás várható, és a plénum előreláthatólag később nyilvánosságra hozandó dokumentumokat fogad el - mondotta a központi bizottsági iroda helyettes vezetője. A budapesti központi bizottsági plénum nem maradt visszhang nélkül a nyugati sajtóban sem. Nyitrai János foglalja össze a Le Monde című tekintélyes párizsi lap véleményét. - A ma délutáni Le Monde első oldalon, négyhasábnyi széles, vastagbetűs főcímben jelenti: Súlyos ellentétek a magyar párt Központi Bizottságán belül. Majd a vezető francia politikai napilap helyszíni tudósítása többek között a következőket állapítja meg: 1956 átértékelése mögött - amely a Magyar Szocialista Munkáspártnak egyenesen legitimitását érinti - valójában egy párton belüli, még súlyosabb bizalmi válság rajzolódik ki. Mindinkább az a benyomás, hogy - szemben a magyar politikai képlet szétrobbanásával, a párt kezéből kicsúszik a helyzet ellenőrzése. Egy régi kommunista így beszél: senki nem látta előre, hogy az 1988. májusi pártértekezlet egy ilyen politikai "bummot" von maga után. Itt az ideje, hogy kissé megálljunk, és felmérjük a helyzetet. És ez - teszi hozzá a Le Monde tudósítója - a magyar kommunista párt számára nyilvánvalólag túlélés kérdése. Egyes magyar elemzők szerint Pozsgay Imre alkalmatlan időpontban - mármint alkalmatlannak tűnő időpontban - tett nyilatkozatai, (amelyeket az alternatív csoportok megtapsolnak), főként a változás kicsikarását, és - a kezdeményezést visszaadva neki - a párt megmentését célozták. +++
1989. február 10., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|