|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Pozsgay előadása
|
München, 1989. február 7. (SZER, Világhíradó) - Független testületek megfigyelői jelen voltak egy, a legkevésbé sem a számukra rendezett találkozón. Budapestről érkezett beszámolót olvasunk fel: - Február 6-ikán, a budapesti Marczibányi téri művelődési ház zsúfolásig telt nagytermében Pozsgay Imre találkozott a Szocialista Hazáért, a Munkás-paraszt Hatalomért érdemérmesekkel, a Szabadságért érdemérmesekkel és a régi párttagok munkabizottságával. A független szervezetek némely tudósítói beszivárogtak a zártkörű találkozóra, vagy nevezhetjük tetemrehívásnak is, ahol az 1956. november 4-ike utáni hatalomátvétel hőskorának idős harcosai mély átéléssel engedelmeskedtek Grósz Károly főtitkár felszólításának. Levonták a politikai bizottsági tagok között dúló nyilatkozat- háború személyi konzekvenciáit. Egyes hozzászólók egyenesen felszólították Pozsgayt, hogy mondjon le. Nem mintha Grósz Károly több támogatást érezhetett volna ki a párttagság eme részének felhevült szónoklataiból. Jó szót tegnap este Kádár Jánoson kívül - akinek egy elvtársnő 32 év után mégegyszer kifejezte háláját, amiért behívta a szovjet elvtársakat - leginkább Németh Miklós miniszterelnök kapott. A legtöbb kérdező és hozzászóló Pozsgay legfőbb bűneként azt hozta fel, hogy a Központi Bizottság megkerülésével a rádiónak mondta el új, 1956-os formuláját. A párt ügyeit az utcára vinni, a rádióban közzétenni valamit a pártfegyelem súlyos megsértése - hangzott az ítélet. Amikor Pozsgay visszakérdezett: ha a Központi Bizottság mondja ki ugyanazt, akkor nem fáj? Kórusban zúgták a veteránok: a Központi Bizottság ezt soha nem mondta volna ki. Feltehetően nemcsak a párt szervezeti szabályzatának tisztelete, hanem a Központi Bizottságba vetett bizalom vezette a megjelenteket, amikor közös állásfoglalást fogalmaztak: 1956 megítélése nem a történészek, hanem a párttagság és a Központi Bizottság feladata. A közönség egy része - és mindenekelőtt a kerületi pártbizottság simára csiszolt vezetői azonban nem hagyták jóvá, hogy itt bármilyen állásfoglalás születhessek. Pozsgay Imre nem volt irigylésre méltó helyzetben, de állta a sarat. Kifejtette, hogy a párt és az ország egyetlen esélye, ha a társadalom és a párt képes kiegyezni, ha a nép centruma és a párt centruma közeledik egymához. 1956 verdiktjét nem a párttagok, nem a Központi Bizottság, még csak nem is a történész albizottság mondja ki. Kimondta már régen a nép. Ő - Pozsgay - abba az MSZMP-be lépett be 22 évesen, 1956. november 2-ikán, amelyik megújulást ígért és ma is ezért a megújulásért harcol megvesztegethetetlenül. Véleménye a múltról, jelenről és jövőről nem befolyásolható politikai nyomás gyakorlásával. Az estének voltak percei, amikor Pozsgaynak kendőzetlenül ellenséges hallgatóságát is sikerült magával ragadnia. De legyőzték Pozsgay súlyos igazságainak csábítását. A rövid kábulat pillanatai után újra kitüntetéseikre kezdtek mutogatni, amelyeket veszély fenyeget, hiszen egy ördögi varázsszó a "népfelkelés" nyomán aranyból sárrá változnak. +++
1989. február 7., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|