|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
SZDSZ-nyilatkozat
|
Mühchen, 1989. február 6. (SZER, Magyar Híradó) - Mivel az MTI lényeget érintő rövidítésekkel közölte, ismertetjük a Szabad Demokraták Szövetsége ügyvivő testületének Nyilatkozatát. - "Az MSZMP, Pozsgay Imre vezetette bizottságának az elmúlt 40 év történetének újraértelmezésével foglalkozó albizottsága - mint Pozsgay Imre a 168 óra rádióműsornak adott interjújában közölte - az 1956-os forradalmat népfelkelésnek minősítette. Az új minősítés lényeges előrelépés az eddigi, hivatalos állásponthoz képest, amely a népmozgalmat 32 éven át ellenforradalomnak bélyegezte. Üdvözöljük, hogy a pártvezető ebben a nem csupán történeti kérdésben közeledni kíván a társadalom többségének felfogásához. Mégis leszögezzük- az előrelépés még nem a kívánatos megoldás. Álláspontunk szerint az 1956. októberi népi megmozdulás demokratikus forradalom volt a sztálinizmus felszámolására. Noha a történeti kutatásoknak új források alapján még tisztázniuk kell a lezajlott történések számos mozzanatát, a nemzet számára soha nem volt kétséges, hogy a megmozdulást a társadalom demokratikus erőinek tevékenysége jellemezte. Ezen erők sorában jelentős tényezőként kapott helyet a Nagy Imre vezette pártellenzék. A jelenlegi vezetés demokratizálási szándékának komolyságát nagymértékben azzal igazolhatja a társadalom előtt, ha a politikai döntésével az 1956-os megmozdulást forradalomnak minősíti. Ez találkozik a magyar társadalom többségének döntésével. A reformpárti beállítottságú bizottság állásfoglalását a pártvezetés rendpárti szárnya politikai kihívásnak tekintette, és képviselője: Grósz Károly viszont-hadüzenetként azt követelte, hogy a Központi Bizottság személyi konzekvenciák levonásával döntsön a rendpárt és a reformpárt között. Evégett előbbre hozták, február 10-ikére a Központi Bizottság ülését. Mivel a párt jelenleg még közhatalmi szervezet, és uralmat gyakorol felettünk, nem csupán a párt belügye, hogy milyen politikai arculatú pártvezetés áll az MSZMP élén, hanem reánk, független szervezetekre is tartozik. Nem kifogásolhatjuk az MSZMP-n belül úgynevezett rendpárti platform létezését - tudomásul vesszük, hogy számottevő erőt képvisel -, de az ország jelen helyzetében részvételét a vezetékben veszélyesnek tartjuk. A demokratizálás folyamata tiszta reformpárti vezetést igényel. Követeljük, hogy a Központi Bizottság 1989. február 10-iki ülése ennek megfelelő döntést hozzon. Az MSZMP Központi Bizottságát ezért történelmi felelősség terheli. Budapest, 1989. február 5-e. A Szabad Demokraták Szövetsége ügyvivői testülete. +++
1989. február 6., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|