 |
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
 |
1956 értékelése
|
München, 1989. január 28.(SZER, Hírek) - Az MSZMP Központi Bizottságának
úgynevezett történész albizottsága foglalkozott 1956 értékelésével.
Ezzel kapcsolatban Pozsgay Imre, politikai bizottsági tag
kifejtette, hogy új megállapításokra jutottak, így például Nagy
Imre megítélésével kapcsolatban.
Nagy Imre volt az, aki 1953-ban napirendre tűzte a Népfront
megújulásának programját. Az 1954-ből 55-be átforduló, úgynevezett
politikai mini-válságban Nagy Imrének volt igaza, és a magatartása
helyes volt, következetes ahhoz, amit vállalt. Ez a korszaka
biztos, hogy pozitívnak számít - mondotta Pozsgay Imre, majd
kifejtette, hogy ez valóban ma még nem jelent politikai
rehabilitációt. Hogy lesz-e ilyen rehabilitáció, azt jósolni nem
szabad - tette hozzá.
Egy tudósító kérdésére válaszolva, Pozsgay Imre kifejtette: a
történész albizottság a jelenlegi kutatások alapján népfelkelésnek
látja azt, ami 1956-ban történt: egy oligarchisztikus és a nemzetet
is megalázó uralmi forma elleni felkelésnek. A közvéleményben és a
párttagság nagy részében is meglévő érzületet fejezi ki az a sommás
ítélet, amely egyetlen kifejezéssel ellenforradalomnak minősítette
azt, ami 56-ban történt. Ez - látnivaló az eddigi kutatások alapján
- nem állja meg a helyét.
A tudósító ezután megkérdezte, hogy vajon bárki leállíthatja-e a
történész albizottság munkáját, megakadályozhatja-e, hogy folytassa
tevékenységét? Pozsgay Imre így válaszolt: A bizottság egyenesen a
Központi Bizottságtól kapta megbízatását, és elvileg ezt vissza is
vonhatja. Hangsúlyozta azonban, hogy nem tud elképzelni egy ilyen
visszakozást. Szó szerint így folytatta: "Ha netán valakinek egy
ilyen abszurd ötlete támadna, azt körülbelül ahhoz a játékhoz
lehetne hasonlítani, mint amikor valaki a fogkrémet a tubusba
akarja visszagyömöszölni."
Hogy eddig dokumentumokat, részleteket nem tártunk a közvélemény
elé, ennek csak az volt az oka, hogy nem készültünk el vele -
mondta Pozsgay Imre, politikai bizottsági tag. +++
1989. január 28., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|