Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › szeptember 06.
1989  1990
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához

"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város lakásgondjait 2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével 3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is, rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:

Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye

"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület - tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség - tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van, ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."

Beszélgetés Nagy Gyulával

Köln, 1989. január 18. (Deutschlandfunk, Esti híradó) -
Magyarországon újjászerveződik a Szociáldemokrata Párt. Egy
budapesti étteremben holnap, 19-én tartják első közgyűlésüket és
május 1-jén már önálló rendezvényekkel kívánnak fellépni a
nyilvánosság előtt.
    
    A szociáldemokraták történetének egyik legkritikusabb
szakaszáról Németh István beszélget dr. Nagy Gyulával, aki
alaposabban foglalkozott a témával és maga is átélte azokat a
heteket, hónapokat.
    
    - Kereken négy évtizeddel ezelőtt zárult le Európában a szovjet
befolyás alatt álló területeken az úgynevezett munkásegység
megteremtése. Németország szovjet megszállási övezetében például
már 1946-ban létrehozták a szociáldemokraták és a kommunisták
egyesült pártját. Hogyan alakult ez Magyarországon, Nagy úr?
    
    - Magyarországon ebből a szempontból 1947 augusztusától 1948
márciusáig tartott a kritikus időszak. 1947-ben voltak az
úgynevezett kékcédulás országgyűlési választások. Ezt mindenki
tudja, hogy az mi volt. 1948 márciusában pedig a Szociáldemokrata
Párt kongresszusa úgy döntött, hogy egyesülni fog a kommunistákkal.
    
    Ez az egyesítő kongresszus pár hónappal később, tehát júniusban
volt. Tehát a kritikus időszak 1947 őszétől 1948 tavaszáig tartott.
    
    - Tudtak-e a szociáldemokraták az 1947-es választósok előtt a
kommunista párt valóságos céljairól? Elsősorban arra gondolok, mint
a proletárdiktatúra megteremtése, vagy a termelőeszközök
államosítása.
    
    - Van, aki tudott, van, aki nem tudott. Például azok a
munkásmozgalmi emberek, akik 1945-ben a kommunistáknál
jelentkeztek, de a KP átküldte őket a szociáldemokrata pártba, hogy
ott dolgozzanak nekik, azok biztosan tudták, hogy miről van szó. És
a vezetők között, a szociáldemokrata vezetők között egész biztosan
sokan voltak olyanok, akik meg voltak győződve arról, hogy fel
tudják tartóztatni a totalitárius állam kialakulását.
    
    - Az imént az egyesülést, mint kritikus időszakot említetted.
    
    Németország szovjet megszállási övezetében kezdetben paritásos
alapon osztották meg a funkciókat a két párt között. 1949-ig
tartott ez a folyamat. Hogyan lehetséges, hogy néhány hónap alatt
Magyarországon olyan nagy szerepet kaptak a baloldali
szociáldemokraták?
    
    Egy nyomás volt először is kívülről, ami alatt azt értem példái,
hogy a kommunista belügyminiszter már az 1947-es választások előtt
kiadta, hogy a gyűléseken nem szabad beszélni, sem a
szociáldemokratáknak, sem a más pártok képviselőinek és vezetőinek
például arról, hogy lesz-e Magyarországon kolhozrendszer, vagy nem
lesz. Tilos volt a téma. Vagy nyomás szintén kívülről, a magyar
Szociáldemokrata Párt történetében sarkalatos esemény volt az 1948.
    
    február 18-i sportcsarnokban megtartott nagygyűlés, amit mint az
ismeretes, az akkori szovjet budapesti ügyvivő kezdeményezet, az ő
elgondolása szerint zajlott le az egész.
    
    Ez tehát ami kívülről.
    
    Alulról pedig, amikor egyszer már megindult a bomlás és egyre
többen felismerték, hogy merre halad a szekér, a párt egyre több
hívét vesztette el.
    
    - Hogyan keveredtek a törvényes és a törvénytelen módszerek abban
az időszakban?
    
    - Voltak látszatdemokratikus megnyilvánulások, például maga a
választás, vagy a kongresszusi szavazások. Voltak látványos
tömegjelenetek, mint ez a sportcsarnoki, voltak egyszerű csalások,
mint az a bizonyos 300 ezer hamisított szavazócédula, és volt
egyszerű terror, amikor a márciusi kongresszus előestéjén a
röviddel azelőtt letartóztatott Kelemen Gyula szociáldemokrata
államtitkárt életfogytiglanra ítélték.
    
    - Egy jogállamban lehetőség van arra, hogy rendellenességek
esetén nemcsak egy párt, de egy magánszemély is bírósághoz
fordulhat. Miért nem tették meg ezt annak idején a
szociáldemokraták?
    
    - Vannak körülmények, amikor először is a bírói határozatot esetleg
nem hajtják végre, vagy a bíró nem mer dönteni, vagy az ügyfél nem
mer bírósághoz fordulni, sőt olyan körülmények is vannak, amikor az
embernek eszébe sem jut, hogy bírósághoz forduljon. +++


1989. január 18., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)

" A nemzeti kerekasztal szeptember 6-án ülésezett. A sajtó jelen volt, érdemi haladás nem történt. Pozsgay elkezdett kapkodni. Baráti társaságban kijelentette, hogy az egész ügyet legkésőbb szeptember 20-ig be kell fejezni. Az ok látszólag az volt, hogy az állampárt kongresszusát október 5-6-ra hívták egybe. Addigra pedig egyértelmű helyzetet kellett teremteni. De a sietségnek volt egy tágabb összefüggése is, mégpedig elsősorban a fenyegető külpolitikai helyzet."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD