Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › szeptember 06.
1989  1990
1989. július
HKSzeCsPSzoV
262728293012
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31123456
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához

"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város lakásgondjait 2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével 3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is, rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:

Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye

"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület - tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség - tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van, ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."

MDF gödöllői jelentése - 1. folyt.

1988. november 22-én a Magyar Demokrata Fórum gödöllői szervezete
meghívására a Hazafias Népfront rendezésében Cservenka Ferencné,
Gödöllő és Isaszeg országgyűlési képviselője, találkozott
választóival, mintegy 80 választópolgárral. A jelenlévők körülbelül
40 százaléka a Magyar Demokrata Fórum tagja volt. Körülbelül 40
százalék a két helység állami, párt- és gazdasági vezetőiből állt.
    
    Cservenka Ferencné félórás előadást tartott a magyar gazdasági
helyzetről. Ezt követően a jelenlévők közül 17-en kérdéseket-tettek
fel, összesen 41-et.
    
    A kérdezőkből 11 Demokrata Fórum-tag volt, és 1 pártvezető.
    
    Az első felszólaló személy szerint tette felelőssé Cservenka
Ferencnét az ország helyzetéért.
    
    A második csalódottságának adott hangot, mivel a képviselőnő
gazdasági előadásában semmi olyan információ nem volt, amit az
újságokban ne lehetett volna olvasni. Ezután azt kérdezte a
képviselőnőtől, miként szavazott Bős-Nagymaros ügyében? Hogyan
foglalt állást a név szerinti szavazásról a parlamentben, mit
szólna ahhoz, ha Magyarországon többpártrendszer lenne?
    
    A harmadik kérdező - aki az első kettőhöz hasonlóan szintén a
Demokrata Fórum tagja - azt tudakolta Cservenkánétól, miként
vélekedik arról, hogy a magyar parlament tagjai valóban a népet
képviselik?
    
    A következő felszólaló arra kért választ: mi az oka annak, hogy az
ország, és szűkebb hazája Gödöllő milyen helyzetbe jutott, és
Cservenka Ferencné milyen szerepet játszott ebben?
    
    További kérdések hangzottak el a Munkásőrségről, a párt
költségvetéséről, a jelenlegi helyzetért felelős vezetők
indokolatlanul magas nyugdíjáról, az adórendszerről.
    
    A képviselőnő a kérdések zömét provokatívnak minősítette. Néhány
példa a rájuk adott válaszaiból:
Bős-Nagymaros kell, mert különben nem lesz áram. A név szerinti
szavazásról azt mondta, őt nem érdekli, hogy a pártban a
képviselőtársa miként szavaz. A többpártrendszerről kijelentette:
ha nagyon akarják - legyen.
    
    Amikor az egyik közbeszóló megkérdezte, hogyan fog ő erről a
parlamentben szavazni, egy másik pedig arra kérte Cservenkánét,
hogy döntsön a parlament a többpártrendszer mellett, a képviselőnő
szó szerint ezt válaszolta:
Én még nem tudom, hogy mit fogok támogatni - majd hozzátette: ő élt
többpártrendszerben, és tudja, mi az. Senkinek sem kívánja.
    
    Ezután Cservenkáné azt fejtegette, hogy mennyit tett Gödöllőért, az
országért és annak a bizonyosságának adott kifejezést, hogy a párt
vissza fogja szerezni régi tekintélyét.
    
    Ekkor már este 8 óra volt és a Hazafias Népfront vezetője, aki
összehívta az ülést, be akarta rekeszteni, de az első hozzászóló
kijelentette, hogy a képviselőnő a 41 kérdésből csak 17-re adott
választ.
    
    Cservenka Ferencné hajlandó volt ott maradni, ekkor azonban
hozzászóltak a jelenlévő gödöllői állami, párt és gazdasági vezetők
is. Védelmükbe vették Cservenka Ferencnét, a Munkásőrséget, az
MSZMP-t, sőt a Politikai Bizottság által elismert hibás politikát
is.
    
    Az ülés végén még valaki reménykedve kérdezte: Cservenka Ferencné
az országgyűlésben a népet fogja-e képviselni? Mire Cservenkáné
határozottan válaszolta: nem. A pártot.
    
    Mindezen tények ismeretében a Magyar Demokrata Fórum gödöllői
szervezete részéről az alábbi kérdések merültek fel:
Elutasítja-e például képviselőnk a mostani kormány
reformpolitikáját, és lehetséges hogy a régi hibás politikát fogja
támogatni?
    
    Törekszik-e párbeszédre a választókörzeti lakossággal, vagy pedig a
40 ezer fős választókörzet nevében saját maga véleményét képviseli?
    
    Továbbra is ragaszkodik a képviseleti mandátumához? Megfelelő
időpontban ne kezdeményezzük-e képviselői mandátuma törvényes módon
történő visszahívását?
    
    Alkalmas-e egyáltalán Cservenka Ferencné arra, hogy ezt a
funkcióját betöltse?
    
    A gödöllői választógyűlés több szempontból is figyelemreméltó. Ami
engem illet, különösen azt tartom előrelépésnek, hogy a Demokrata
Fórum helyi tagjai fontolóra veszik az olyan képviselő
visszahívását, aki el sem titkolja, hogy nem lakosság, hanem a
pártérdek képviselője. +++
hg/kt
    
    
    


1989. január 12., csütörtök


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)

" A nemzeti kerekasztal szeptember 6-án ülésezett. A sajtó jelen volt, érdemi haladás nem történt. Pozsgay elkezdett kapkodni. Baráti társaságban kijelentette, hogy az egész ügyet legkésőbb szeptember 20-ig be kell fejezni. Az ok látszólag az volt, hogy az állampárt kongresszusát október 5-6-ra hívták egybe. Addigra pedig egyértelmű helyzetet kellett teremteni. De a sietségnek volt egy tágabb összefüggése is, mégpedig elsősorban a fenyegető külpolitikai helyzet."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD