|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Többpártrendszer
|
(Jerzy Rohan) London, 1989. január 10. (BBC, Panoráma) - Miközben a magyar hatóságok kijelentették hogy nem zárják ki a többpártrendszer lehetőségét a jövőben, Csehszlovákiában - elméletben - már létezik a többpártrendszer, egyelőre azonban semmi jele nem látható annak, hogy a csehszlovák kormánynak valójában ínyére volna a magyar mintára szabott politikai pluralizmus, amint azt most kommentátorunk írja: - A legtöbb kelet-európai országban a fordulat éveként üdvözlik az új esztendőt. Gyakorlatilag mindannyian elindultak a reform útján, a gazdaság liberalizálására és valamiféle piacorientált szocializmus megteremtésére törekednek. Véget szeretnének vetni a gazdasági stagnálás, sőt gyengülés időszakának, amelytől hosszú évekig szenvedtek. A legtöbb országban a gazdasági reformokkal kapcsolatos új törvények láthatóan párosulnak az irányító kommunisták nagyobb hajlandóságával arra, hogy valamilyen formában párbeszédet folytassanak a párton kívüliekkel. Ez történt Lengyelországban, a Szovjetunió egyes területein és Jugoszláviában. S miközben a magyar Országgyűlés kétnapos ülésén az. új politikai pártok megalakítását lehetővé téve egyesülési és gyülekezési jogról folyt a vita, a szomszédos Csehszlovákiában is belekezdtek a reformokba, és a többi kommunista országéhoz egészen hasonló gazdasági törvényeket hoztak. Prágában sem bánnák, ha az évtizedek óta tartó stagnálás után újjáéledne a gazdaság. Csehszlovákiában azonban viszonylag nagyobb a jólét mint a keleti tömbben másutt, és a vezetőség így talán nem érzi úgy, hogy feltétlenül szükséges politikai engedményeket tennie, ahogyan az Lengyelországban, vagy Magyarországon történt. A prágai vezetőséget az is aggasztja, hogy a politikai reformok véget vethetnek uralmának, és az 1968-as megszállás után Moszkvától kapott hatalmi helyzete megszűnik. Az ellenzékiekkel folytatott dialógus gondolatát továbbra is elvetik azon az alapon, hogy ezek az emberek nem képviselik a többség nézeteit. Legutóbb a párt főideológusa: Jan Fojtík hangsúlyozta ismét, hogy az ország további fejlődésében a kommunistáké a vezető szerep. A dialógus folyamatos visszautasítása azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy semmi sem változik. Ha a vezetőség nem is tárgyal az ellenzékiekkel, nézeteiben semmiképpen sem egységes. Es most már jó ideje érdekfeszítő vita folyik a közgazdászok és a politikusok között. Az a különös helyzet állott elő azonban, hogy a közgazdászok támogatják a politikai reformokat, a politikusok pedig láthatóan tartanak a politikai reform gondolatától. +++
1989. január 10., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|