Rendszerváltás és az MTI

	Kőszeg interjú
(Kasza László) München, 1989. január 8. (SZER, Gondolatforgató) - Kőszeg Ferenc tanárral, a Beszélő szerkesztőjével, a magyar demokratikus ellenzék egyik legismertebb személyiségével ülök itt Bécsben, a Szabad Európa Rádió mikrofonja előtt. Témánk a magyarországi - ahogy manapság nevezik őket - alternatív mozgalmak helyzetének áttekintése, megvitatása. Csak itt gyorsan kimondtam, hogy az alternatív mozgalmak helyzetének áttekintése. De vajon áttekinthető még ez a helyzet? A HVG listája már egészen meghaladott, de kiegészítésre szorulna azt hiszem a röviddel ezelőtt megjelent Lei- tár című fűzet is, amely 100 oldalon sorolja fel 40 független szervezet fontosabb ismérveit. Felmerül a kérdés, hogy nem sok a jóból hirtelen? Nem az a helyzet, hogy kevesebb több lenne? - Arra gondolunk, és azt gyakran szokták idézni, hogy a háború előtt 70-80 ezer egyesület, klub működött, volt valamilyen módon bejegyezve. Tehát létezett bizonyos formális egzisztencia is, nem csak egyszerűen egy asztaltársaság volt. Akkor még azt kell mondjam, hogy a jelenlegi szerveződések száma nagyon csekély. Mindenütt a világon, Amerikában például különösen, egészen természetes az, hogy a legkülönbözőbb célokkal létrejönnek egyesületek. Ezek között vannak politikai célok, vannak hobbi célok, vannak helyi politikával, helyi ügyekkel kapcsolatos célok. Természetes egy társadalomban, amely szabadon szerveződik, hogy nagyon sokféle ágazat jön létre. - Nekem az az érzésem, Kőszeg Ferenc, hogy az MSZMP azért szívesen venné azt, ha áttekinthetetlen lenne ez a szerveződés, ez a független szerveződés Magyarországon. Gondolok arra, hogy rendszeresen folytatják azt a gyakorlatot, hogy ha megalakul egy független szervezet, akkor sürgősen alakítanak köréje, melléje, vele szembe egy ál-független szervezetet. Mire gondolok konkrétan? Arra, hogy megalakult ugye a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, a TDDSZ. Rövid néhány napon belül alakítottak egy TDSZ-t, amely ál-független szervezet, hiszen a SZOT-on belül működik. Megalakult a Fiatal Demokraták Szövetsége, a FIDESZ. Megalakították a MISZOT nevű csúcsszervezetet az ifjúság számára. Megalakult a Magyar Demokrata Fórum, a Szabad Demokraták Szövetsége. Odaállítottak többé-kevésbé mesterségesen, eléje, melléje, szembe vele egy Új Márciusi Frontot. Felmerül a kérdés, hogy - lehet véletlen ez? - Semmiképpen sem véletlen. Nyilvánvaló, hogy a hatalom fut a pénze után. Tehát produkálni akarja, hogy a saját kezelésében, saját iniciatívái szerint működve is léteznek - idézőjelben mondva - "független szervezetek". Voltaképpen a példát erre a lengyel szakszervezeti szerveződés adta, ahol a Szolidaritás nyomán, helyett, betiltása után átalakították a szakszervezeti szövetséget. Na most, nyilvánvaló, hogy a létrehívás szándéka ma manipulatív. Tehát arról van szó: hogy kifogják a szelet a vitorlából, létrehoznak olyan szervezeteket, amelyeknek látszólag megvan a függetlenségük, igazából ugyanolyan transzmissziós szervei a pártnak, mint a hagyományos nagy szervezetek. Mégis azt mondanám, hogy egyáltalán nem volna helyes talán egyetemlegesen jellemezni ezeket a szervezeteket, és a működésükre sem mondanám, hogy kizárólag a manipulatív célt szolgálják. Ugyanis, amint ezek a szervezetek versenyhelyzetbe kerülnek a valóban független szervezetekkel, nekik is produkálni kell valamit. Lassanként a lengyel kormánynak már majdnem annyi gondja van a hivatalos szakszervezettel, mint amennyire a Szolidaritással volt, vagy lenne, ha megint engedélyeznék, és a magyar kormánynak is már egyre több gondja van a szakszervezettel. A szakszervezet is pluralizálódik, és jelentkezik önálló törekvésekkel. Tehát ilyen értelemben dupla hatásuk van ezeknek a független szervezeteknek. Nevezetesen katalizálják demokratizálási folyamatot a hivatalos szervezetekben. Kicsit kivenném ebből az új Márciusi Frontot, amely azt hiszem, hogy nem hivatalos iniciatívából alakult, és inkább egy manipulációs törekvés a kormányzat részéről, a párt részéről, hogy ezt a párt a maga bezzeg-gyerekének, jó szervezetének állítsa be. Ez nem hiszem, hogy jót tesz az Új Márciusi Frontnak, inkább lejáratja őket. De a kezdete az inkább egy lázadás, részint a párton belül, de részint a reformértelmiség, a pártonkívüli reformértelmiség egy részében lázadás a Kádár-rendszer ellen. Hát az a sajnálatos benne. Két dolog sajnálatos benne. Az egyik az, hogy egy ennek a lázadásnak a résztvevői voltak a Kádár-rendszer ideológiai, kulturális politikájának leglejáratottabb alakjai. A másik az, hogy minthogy vezető pártemberek voltak benne, olyan mértékben kénytelenek voltak alkalmazkodni a pártfegyelemhez, hogy a Márciusi Frontból végül szeptemberi front lett. De az azóta kibocsátott dokumentumaikban azért nagyon határozott és nagyon értékes kritikai elemek vannak. De hát azért időnként rácáfolnak erre a bezzeg- gyerek voltukra, és én azt hiszem, hogy ez a fajta működés, tehát egy olyan párthoz közel álló értelmiségi politikai csoportnak a létrejötte, amely a társadalommal való dialógus mellett van, nagyon is hasznos. Nem is nagyon jöhet létre a dialógus, hogyha ezt nem akarják a párthoz közel álló körökben is. Tehát bármi legyen is a Márciusi Front megalakulásáról, összetételéről a véleményünk, a tevékenysége végül is, azt hiszem, hogy az egész társadalomnak hasznos. - Próbáljuk most szétválasztani politikai szempontok, politikai célkitűzések szempontjából a független mozgalmakat. Úgy gondolom, hogy politikai ambíciói lehetnek a Magyar Demokrata Fórumnak, a Szabad Demokraták Szövetségének, a FIDESZ-nek, a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, nyilván az Új Márciusi Frontnak is. Természetesen a megalakult pártoknak, a Kisgazda Pártnak, a Szociáldemokrata Pártnak, és a Kommunista Párt különféle megnyilvánulásainak, amelyeket most már nem tudok igazán számon tartani, mert olyan sokan vannak, ugye Magyar Kommunisták Pártja, van Münnich Ferenc Baráti Kör, és nyilván még van több más olyan csoportosulás is, amely balról kerülte ki az MSZMP-t, hogyan értékeled, Kőszeg Ferenc, ezt a politikai differenciálódást? - Én azt hiszem, hogy a feltörő pluralizmusban természetesen, hogy nagyon sokféle szervezet alakul, nagyon sokféle politikai szervezet is alakul. Sokan kifogásolják ezt. Azt mondják, hogy ez a szétforgácsolódást, a széthúzást erősíti. Én azt hiszem, hogy ilyen ez a folyamat, tehát a különböző szervezeteknek létrejötte elkerülhetetlen, egészen természetes a pluralizmus viszonyai között. (folyt.) 1989. január 8., vasárnap
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »