|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
A magyar ólomkohó- és veszélyei
|
(Gordon Tamás) München, 1989. január 2. (SZER, Világhíradó) - A Magyar Rádió "Első kézből" című műsorában kérdést intéztek Maróthy László környezetvédelmi miniszterhez a Gyöngyösorosziban épülő ólomkohó ügyében. A miniszter kétségkívül védte a környezetet - mármint a kormány környezetét. A válasza meglehetősen visszautasító volt, és egyébként is tartok tőle, hogy a hallgatók számára nemigen derült ki, voltaképpen miről is van szó. Érdemes összefoglalni az előzményeket: Múlt év februárjában az Országos Érc- és Ásványbánya Vállalat vezérigazgatója falugyűlésen jelentette be Gyöngyösorosziban, hogy hat hazai vállalat előtt sikerült elnyerniük a megbízást az ólomkohó megépítésére. A jövőben itt lehet hasznosítani a használt akkumulátorok ólomhulladékát, amelyet jelenleg Kelet-Németországban dolgoznak fel. A több mint egymilliárd forintos beruházáshoz a technológiát és a berendezéseket egy nyugat-német, nordenhami GmbH. szállítja. A falugyűlés előtt az Országos Érc- és Ásványbánya Vállalat szakértője elmondta, hogy hála a fejlett technológiának, az évi 20 ezer tonna akkumulátor és egyéb ugyanennyi hulladék feldolgozása a lakosság számára mindössze annyi többlet-megterhelést jelent, mintha három gépkocsival több menne át naponta a községen. Ez a kijelentés különösen annak a ténynek az ismeretében érdekes, hogy Nordenhamban, ahol a technológiát adó cég székel, a helyi környezetvédők, a zöldek évek óta elszánt küzdelmet folytatnak a nagyfokú ólomszennyezést kibocsátó gyár ellen. És érdemes a nyugatnémet, fejlett technológiával takaródzó hazai érclobbi figyelmébe ajánlani a Magyar Nemzet augusztus 19-i számában megjelent rövid hírt. Idézzük: "A magas nehézfém-kibocsátásáról hírhedt Nordenham városban végzett vizsgálat kimutatta, hogy az anyák vérében az átlagos ólomtartalom a szülés idején 9,3 mikrogramm volt deciliterenként." Ez történik Nordenhamban, persze tőkés viszonyok között. És még egy különbség: Nordenham síkságon fekszik, a szabad légmozgást semmi sem akadályozza. Szemben Gyöngyösorosziban, amely a Mátra 900 méteres gerince által lezárt, átszellőzetlen völgyben fekszik. A környezetvédelmi miniszter magabiztosan jelentette ki: a kohó megépül, 1990-ben üzemelni fog. +++
1989. január 2., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|