|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
Az adórendszer tanulságai
|
München, 1989. január 2. (SZER, Világhíradó) - Hogyan is állunk a hazai adókkal? Vadász Jánost hallják a január elsejétől életlépett új adórendeletekről és a tavalyi tanulságokról. - A személyi jövedelmi adó tavaly először alkalmazott formájában több tekintetben káros volt. Túlságosan magasak voltak az adókulcsok, ami a teljesítmény visszatartását ösztönözte. Továbbá: a jövedelmi adó az infláció egyik forrásának bizonyult. A vállalatok ugyanis az adó miatt megnőtt bérköltségük láttán nem a létszámmal takarékoskodtak - ahogy az illetékesek egy évvel ezelőtt várták - hanem egyszerűen áthárították a fogyasztókra ezt a költségnövekedést is, áremelések formájában. Az elsején életbelépett változások apró javítgatásoknak tekinthetők. 48-ról 55 ezer forintra emelkedett az adómentes évi jövedelem határ, viszont ez az 55 ezer - hála az inflációnak - idén annyit sem ér, mint tavaly 48 ezer. Kicsit enyhül az adóteher a havi 8 és 20 ezer forint közötti jövedelmi csoportban és a legmagasabb jövedelmek esetében is. A maximális adókulcs idén 56 százalék a tavalyi 60 helyett. Ez némi pluszt jelenthet azon kisvállalkozók számra, akik úgy döntenek, hogy vállalkozói adójukat személyi jövedelemadóként fizetik. Ami a vállalkozási nyereségadót illeti, ez idén életbelépő formájában új kategória. Elvben ugyanis arra hivatott, hogy egységesítse a vállalkozókat kivetett adóteher mértékét - függetlenül attól, hogy a vállalkozás milyen irányú, vagy milyen tulajdonformában megy végbe. Ennek megfelelően a legtöbb eddigi speciális adó, amely ellentmond a normatív adózás követelményének, megszűnik. Így eltűnik a süllyesztőben a hírhedt ellenérték-adó is, amely eddig azon vállalatokat büntette, amelyek nem jogi személyeknek - elsősorban vállalati munkaközösségeknek - adtak rendeléseket. Mint említettem: az egyéni vállalkozók maguk dönthetik el, hogy a vállalkozási nyereségadó szabályai szerint kívánnak-e adózni, vagy pedig ezt a nyereséget a személyi jövedelemadó rendszerében, annak szabályai alapján kívánják fizetni. A vállalkozási nyereségadó mértéke az első három millió forint évi nyereségig 40 - az azt meghaladó nyereségrész után pedig 50 százalék. Az állami vállalatok számára ez átlagosan alacsonyabb mértékű adóelvonást jelent mint az eddigi különböző adók halmaza. A magánvállalkozások esetében viszont az adókulcs duplájára emelkedik, 25- ről 50 százalékra - de a vállalkozók személyi jövedelme ezentúl költségként számolható el, ami azt eredményezi, hogy adóalapjuk átlagosan 60 százalékkal csökken. Így a magánvállalkozók tényleges adóterhe általában nem nő, sőt sok esetben mérséklődik. Az egységesítés, a normatív adóztatás meghirdetett elvét azonban aláássák a kivételek. Megjelent például egy új speciális adó: a 4 százalékos pótadó. Igaz, ezt mindenki fizeti - de ez azt is jelenti, hogy az átlagos adóteher a meghirdetettnél valójában nagyobb. A kivételek száma légió. Különböző mértékű adókedvezményekről van szó, amelyek megilletik a vegyes vállalatokat, amennyiben a külföldi tőke részesedése vagy abszolút összege meghalad egy bizonyos határt - továbbá a vállalkozások széles körét, aszerint hogy az állam milyen különös fontosságot tulajdonít működésük támogatásának. Az adókedvezmény jogcíme és mértéke lehet ésszerű, lehet ésszerűtlen is, lehet méltányos, méltánytalan is - de minél több a kivétel, annál kevésbé lehet egységes normatív adóztatásra hivatkozni. - Az adóterhet sehol a világon nem fogadják szeretettel. Nincs az a polgár, aki örömmel ülne neki az adóív kitöltésének. Egy dolog azonban kétségtelen: demokráciában a polgár attól öntudatos, hogy tudja, a közterhekhez ő is hozzájárul, és van beleszólása a közpénzek elosztásába. A hazai közvélemény-kutatók őszi felmérése szerint a személyi jövedelemadó- rendszert a lakosság igen erős ellenszenvvel fogadta. A megkérdezettek többsége kifogásolja, hogy az újfajta adózásmód nem hozta magával az állampolgárok nagyobb beleszólási lehetőségét abba, hogy mire költik el az állami pénzeket. És ez - közvetve - a parlament bírálata. +++
1989. január 2., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|