|
|
|
|
|
|
|
|
MDF indítvány Leninváros politikai infrastruktúrájának reformjához
"1. Az MSZMP leninvárosi pártbizottságának épületét bocsássák a
tanács rendelkezésére, hogy eredeti funkciójában enyhíthesse a város
lakásgondjait
2. A Tanácsháza váljék Városházává, párhuzamosan a tanácsi
adminisztráció létszám-, eszköz- és helyigényének csökkentésével
3. A Városháza adjon helyet a helyi politikai szervezeteknek is,
rendelkezésükre bocsátva a működésükhöz szükséges, már egyébként is
meglévő infrastruktúrát "
Deutschlandunk:
Hagyományos fegyverek leszerelési egyezménye
"A 23 részt vevő állam - vagyis a NATO és a Varsói Szerződés
tagországai - nemcsak a cél, a módszer és a leszerelési terület -
tehát az Atlanti-óceán és az Urál-hegység közötti térség -
tekintetében, hanem két elvben is egyetértenek: akinek több fegyvere
van, annak többet kell megsemmisítenie, és ahol több fegyver van,
ott kell kezdeni a leszerelést. Vagyis Németországban, éspedig az
Elba folyó mindkét oldalán, ahol - mint közismert - nagy mennyiségű
hagyományos és atomfegyvert halmoztak fel."
|
|
|
|
|
|
|
1990 mérlege - SZER
|
München, 1990. december 29. szombat (MTI) - A Szabad Európa
Rádió kommentárjából:
Rohamosan közeleg Szilveszter, búcsúzóban az Ó-esztendő, hogy átadja helyét az újnak. Ez a számadások, a tervezgetések, a fogadkozások időszaka. Mit hozott 1990? Mit vártunk, reméltünk, mi valósult meg ezekből? Hogyan alakul a tartozik- és a követel-oldal -, tesszük fel magunknak a kérdést, a saját kis- vagy nagy családunk, közösségünk sorsát, helyzetét mérlegelve.
Tavaly ilyenkor még csak álmodni mertünk arról, hogy ilyen hatalmas politikai változások történnek egy év alatt kontinensünkön, illetve Magyarországon. 1990 a rendszerváltás esztendejeként vonul be történelmünkbe. Örök időkre megbukott a kommunizmus minden formája, négy és fél évtized után végre felszabadultunk az idegen elnyomás, a diktatúra alól, kivonulóban a megszállók, visszanyertük függgetlenségünket, visszaindulhattunk az Európába vezető úton, és számos vonatkozásban hozzájárultunk ahhoz, hogy a békés forradalom kontinensünk egész keleti felét gyökeresen átalakíthassa.
Mindez nem kevés, de a nehézségek közepette hajlamosak vagyunk erről elfeledkezni: természetesnek venni azokat a pozitív tényeket, amelyekről tavaly még csak álmodoztunk, és igazolva a ,,sírva vígad a magyar,, közmondás érvényét, túlságosan elbúsulni, letörni az előttünk tornyosuló gondokon.
Tévedtünk, amikor azt hittük, hogy a kommunizmus bukásával egycsapásra megoldódik minden problemánk. Rá kellett döbbennünk, hogy minden elképzelhetőnél súlyosabb gazdasági, szociális, erkölcsi örökséggel kell megbírkóznia a nemzetnek. Az is világossá vált, hogy nincsenek csodák, a magyarságnak elsősorban önmagára építve, szívós munkával, közös akarattal, áldozatvállalással kell megteremtenie az egyetlen lehetséges kiutat: a szociális piacgazdaságot - gyermekeink, unokáink jövőjét. +++
1990. december 29., szombat 15:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|